„Putyinnak elkezdtek fogyni az emberei, még tovább szűkítheti céljait”
Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni inváziója finoman szólva sem úgy alakult, ahogyan azt eredetileg eltervezte, amely a veszteségeken is látszik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) háborús veteránokkal találkozik a gyõzelem napi díszszemlén a moszkvai Vörös téren 2022. május 9-én. Oroszországban május 9-én ünneplik a náci Németország felett a II. világháborúban aratott gyõzelem 77. évfordulóját.
MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Metzel
Beth Sanner nemzetbiztonsági elemző a CNN-nek adott interjújában beszélt arról, hogy Svédország és Finnország potenciális NATO-csatlakozása egyértelműen annak a jele, hogy pont az ellenkezője történik annak, amit Putyin tervezett elérni az Ukrajna elleni invázióval.
Sanner úgy véli, a Putyin potenciális reakciója körüli aggodalmak „túlfújtak”, ugyanis szerinte Putyin alapvetően nem fog tudni azzal semmit tenni, hogy a svédek és a finnek csatlakozni akarnak a fegyveres szervezethez.
„Nem gondolnám, hogy Putyin túl sok mindent tudna csinálni, ezért nem akar ebből nagy ügyet csinálni, mert hülyén nézne ki”
Sanner elmondta, szerinte Putyin már elmozgatta a focikaput azzal, hogy deklarálta, a két ország NATO-tagsága nem jelent szignifikáns fenyegetést Oroszország számára – még ha korábban atomfegyverek Kalinyingrádba telepítéséről is beszéltek.
A szakértő beszélt az oroszok bukdácsoló katonai hadjáratáról is, amelynek kapcsán úgy véli, az ukrán védelem erőssége miatt nagyon komoly meglepetés érte őket, amelyre egyáltalán nem voltak felkészülve.
Sanner szerint láthatóak már a repedések Putyin vezetői stabilitása terén, mert az orosz lakosság már felismeri, hogy az orosz kormány küszködik, különösen az „anekdota alapú bizonyítékoknak köszönhetően”.
Sanner ez alatt arra gondolt, hogy egyre több katona tagadja meg a parancsokat a beszámolók szerint, ami Putyinnak komoly fejfájást okozhat: „Oroszország kezd kifogyni az emberből, ez pedig azt jelenti, hogy Putyinnak tovább kell csökkenteni a háborús céljait” – tette hozzá.
