Miközben a világ figyelme gyakran a szárazföldi konfliktusokra, rakétavédelmi rendszerekre vagy éppen a kibertérre szegeződik, a Föld óceánjai alatt egy másik, jóval csendesebb, ám annál fenyegetőbb verseny zajlik. A modern hadviselés egyik legkifinomultabb formája a tengeralattjáró-hadviselés, melyet kevésbé látványos, de annál hatékonyabb eszközök határoznak meg.

Ezen a téren Oroszország olyan képességeket halmozott fel, amik messze túlmutatnak a hagyományos hadihajózás keretein. A hidegháború idején alapozott szovjet fejlesztések mára futurisztikus technológiákká értek, és Moszkva új generációs tengeralattjáróit már nemcsak a zajcsökkentés, a nukleáris csapásmérő képesség vagy a hiperszonikus rakétatechnológia jellemzi, hanem a mesterséges intelligenciával vezérelt önálló fegyverrendszerek is.

Ez a víz alatti hadászati potenciál nem csupán a katonai egyensúlyt befolyásolja, hanem komoly kihívás elé állítja a nyugati hírszerzést és haditengerészeteket is. A következőkben részletesen bemutatjuk, milyen osztályokra oszlik az orosz tengeralattjáró-flotta, milyen fegyvereket hordoznak ezek az eszközök, és miért tartják őket sokan a 21. század legveszélyesebb haditechnikai vívmányainak.

A világ egyik legütőképesebb flottája

Az Orosz Haditengerészet tengeralattjáró-flottája jelenleg három fő kategóriára bontható:

1. Stratégiai ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárók (SSBN-ek)
2. Támadó atom-tengeralattjárók (SSN-ek)
3. Diesel-elektromos tengeralattjárók (SSK-k)

A stratégiai eszközök elsősorban az elrettentés eszközei, míg a támadó és hagyományos meghajtású tengeralattjárók alkalmasak precíziós csapásokra, kémkedésre vagy épp repülőgép-hordozó kötelékek semlegesítésére.

Stratégiai monstrumok – Borej-osztály

A jelenlegi orosz SSBN-flotta zászlóshajói a Borej-osztályú (projekt 955 és 955A jelzésű) tengeralattjárók, melyek a szovjet éra Typhoon- és Delta-osztályát váltották le. A Borej-osztály a legkorszerűbb orosz tengeralattjárók közé tartozik, rendkívül alacsony zajkibocsátással és modern elektronikai rendszerekkel.

Ezek a tengeralattjárók:

• 16 darab RSM-56 Bulava (NATO-kód: SS-NX-30) interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) képesek hordozni, amik nagy hatótávolságúak (több mint 9000 km) és több robbanófejes (MIRV) töltetűek.
• Egyetlen Bulava rakéta akár 6-10 külön célra irányítható nukleáris robbanófejet is hordozhat.
• A tengeralattjáró képes hosszú ideig teljesen rejtve, akár három hónapon át is működni.

Az újabb egységek, mint például a Knyaz Oleg vagy a Knyaz Vladimir, már a 955A változatba tartoznak, és jelentősen halkabb, fejlettebb szonár- és irányítórendszerekkel vannak felszerelve.

Támadó egységek – Jaszennyi-osztály

A Jaszennyi-osztályú (Projekt 885 és 885M) atom-tengeralattjárók a legmodernebb orosz többcélú egységek közé tartoznak. Céljuk a felszíni hajók, más tengeralattjárók és part menti célpontok semlegesítése.

• Kalibr (SS-N-27 Sizzler) és Oniks (P-800 Oniks) cirkálórakéták: akár 2500 km-es hatótávolság, többféle cél ellen bevethetők.
• A legújabb példányok, mint a Kazan és az Arhangelszk, már képesek az új Cirkon hiperszonikus rakéták (3M22 Tsirkon) indítására is, amelyek több mint Mach 8 sebességgel csapnak le.
• Kimagasló zajcsökkentés, fejlett szonárrendszerek és elektronikai hadviselési képességek jellemzik.

A rejtőzködés mesterei – Kilo és Lada osztály

A diesel-elektromos meghajtású tengeralattjárók, különösen a Kilo és a modernebb Lada-osztály, kiválóan alkalmazhatók part menti műveletekhez és sekélyebb tengerekben.

• Rendkívül csendesek – a NATO haditengerészetében csak „fekete lyukként” emlegetik őket.
• Kalibr rakétákat is képesek indítani, amelyek szárazföldi célpontokat is elérnek.
• Használhatók aknatelepítésre, különleges erők szállítására és hírszerző műveletekre.

Apokalipszis a mélyből – Poseidon és a Belgorod

Az orosz haditengerészet egyik legvitatottabb, de stratégiailag kulcsfontosságú újítása a Poseidon autonóm nukleáris torpedó. Ez a fegyver:

• Nukleáris meghajtású, korlátlan hatótávval rendelkező robot-tengeralattjáró.
• Több megatonnás robbanófejet hordoz, mely képes radioaktív szökőárat kiváltani.
• Az indítóplatform, a Belgorod tengeralattjáró, egyben kísérleti és mélytengeri kutató egység is.

---

A tenger alatti erőpolitika új korszaka

Oroszország tengeralattjáró-ereje nem pusztán a hidegháborús nosztalgia továbbélése, hanem modern, aktívan fejlesztett és geopolitikailag meghatározó tényező. A világ haditengerészeteinek figyelme egyre inkább a mélységre összpontosul, ahol az orosz Borej, Jaszennyi és Belgorod osztályok nem csupán a katonai technológia csúcsait képviselik, hanem az elrettentés új dimenzióit is.