Pusztítóbb hatása lehet a karantén „második hullámának”, mint az elsőnek
Néhány héttel azután, hogy a drákói szigoron enyhítettek, rekordmennyiségű amerikai került a kórház a COVID-19 következtében, valamint több ezren fertőződnek meg nap mint nap.
Néhány héttel azután, hogy a drákói szigoron enyhítettek, rekordmennyiségű amerikai került kórházba a COVID-19 következtében, valamint több ezren fertőződnek meg nap mint nap.
Ennek a tendenciának pedig olyan következménye lehet, amit senki sem szeretne, viszont Dr. Jonathan Reiner szavaival élve „könyörtelen valósággá válhat”, ugyanis számos állam arra kényszerülhet, hogy elrendeljék a vesztegzárak és a leállások második hullámát.
Dr. Christopher Murray a Washington Egyetem intézetvezetője szerint több tényező is van, aminek következtében a teljes gazdasági és társadalmi leállás megismétlése sokkal kataklizmikusabb konzekvenciákkal járna, mint amilyen az első volt.
„A karantén-fáradtság és a karantén gazdasági hatásai miatt az ismételt leállásoknak sokkal nagyobb hatása lehet a vállalkozásokra nézve, főleg azok esetében lehet ez súlyos, akik már a túlélés határán mozognak”, fejtette ki álláspontját Dr. Murray.
Csak az Egyesült Államokat nézve a koronavírus-vesztegzárak gazdasági hatásai jóformán precedens nélkülinek tekinthetők: a március közepe óta eltelt időszakban több mint 44 millió ember igényelt munkanélküli segélyt, ami sokszorosan meghaladja a 2008-2009-es jelzálogválság idején tapasztalt számokat.
A pandémia azonban még messze jár a végétől, ahogyan Dr. William Schaffner is mondta, a koronavírus nem fog elmenni nyaralni. Már 115 000 amerikai esett áldozatául a járványnak, és ez a szám mindennap további néhány száz fővel bővül.
Épp a folyamatosan romló tendencia miatt gondolja azt Dr. Murray, hogy az egyes államok számára az emlékezetük óta tapasztalt egyik legnagyobb és legnehezebb kihívás az lesz, hogy mérlegeljék, szükséges lesz-e az élet másodszori leállítása. Steven Mnuchin pénzügyminiszter szerint ez viszont túlságosan is nagy kockázatokat hordoz magában:
„Nem állíthatjuk le még egyszer a gazdaságot. Szerintem az eddig eltelt idő alatt megtanulhattuk, hogy, ha leállítod a gazdaságot, azzal még nagyobb károkat okozol. Nem pusztán a gazdasági károkra gondolok, hanem ami ezekből következik, például egészségügyi problémákra.”
Hiábavaló ugyanakkor a pénzügyminiszter aggódó szava, ugyanis nem a szövetségi kormány kezében van a döntés joga, hanem az egyes államokéban, így ők határoznak arról, hogy leállítják-e újra a gazdaságot. Dr. Reiner szerint abban az esetben, ha elfogynak a kórházi ágyak az intenzívosztályon, nem marad más választás, és le kell állítani mindent.
A világ több pontján azonban láthattunk arra példát, hogy nem minden esetben jár katasztrofális következményekkel egy esetleges ismételt leállás: Hongkongban és Szingapúrban is meg kellett ezt lépni, amikor a vírus újra beerősödött, viszont a második leállás segítségével sikerült azt visszaverni. Ráadásul ezt úgy sikerült megtenni, hogy extra gazdasági veszteségek sem érték őket, amitől az USA-ban tartanak.
Felmerülhet a kérdés, hogy akkor hogyan kerüljék el a félelmük realizálódását, vagyis a második leállást? Rémegyszerű: be kell tartani az óvintézkedéseket, gyakorolni kell a közösségi távolságtartást, és ahova megyünk, ott maszkot kell viselni.
Kapcsolódó hír: