Politico: két részre szakadt az Európai Unió az gáz- és olajársapkák ügyében
Délelőtt összeülnek az Európai Unió energiaminiszterei, azonban a szokásosnál nagyobb konfliktusok alakulhatnak ki a brüsszeli források szerint, ráadásul a legtöbb tagállam egyáltalán nincs megelégedve a Bizottság javaslatával.
A brüsszeli Politico, amely az Európai Unió szócsöve, pesszimista hangnemű cikket közölt csütörtök reggel, órákkal azelőtt, hogy az EU energiaminiszterei összeültek volna, hogy megvitassák az ársapkák kérdését.
„Az Európai Bizottság javaslata, amely az importált földgáz árának felső határértékének meghatározására irányult, a magas árak megfékezésére irányuló követeléseket hivatott lecsillapítani – ehelyett politikai válságot váltott ki” – írják.
Kiemelték, hogy a Bizottság a hét elején terjesztette elő a javaslatot, miután egy 15 országból álló csoport heves nyomást gyakorolt rá, akik most megdöbbentek azon, hogy a felső korlátot olyan magas árban határozták meg, hogy valójában soha nem alkalmazták volna, mert nem lett volna szükség rá.
Három diplomata szerint az országok egy csoportja szövetségre léphet azért, hogy külön kezeljék az energiabeszerzés kérdését és az ársapkák ügyét, azonban nem biztos, hogy kilenc ország össze tud állni, csak hét – ez pedig nem lenne elég a blokkolához a lap szerint.
A forrásokat szállító diplomaták szerint ha nem történik előrelépés, a Cseh Köztársaság, amely jelenleg az EU soros elnökségét ellátó Tanácsot vezeti, december közepére újabb rendkívüli Energiaügyi Tanácsot hívhat össze a kérdések további megvitatására.
A Bizottság javaslatát látva „senki sem boldog”
Az árplafon ötlete hónapok óta megosztja az országokat. Belgium, Lengyelország, Görögország és Olaszország támogatja, míg egy Németország, Ausztria, Dánia és Hollandia attól tart, hogy ez elriasztaná a szállítókat, Magyarország pedig egyértelműen elutasítja a bevezetését.
A Politico szerint a Bizottság „piaci korrekciós mechanizmusa” senkit nem tett boldoggá. Ez a mechanizmus megawattóránként 275 euróban határozná meg a havi nagykereskedelmi gázárak felső határát, de csak akkor lépne életbe, ha az árak két héten keresztül e szint felett maradnának, és 10 napon keresztül MWh-nként több mint 58 euróval magasabbak lennének, mint a cseppfolyósított földgáz világpiaci árai.
Az árplafon-pártiak ugyanis arra panaszkodnak, hogy még a magas árak sem mennének annyira fel, hogy a Bizottság által meghatározott árplafon aktiválásához szükséges magas küszöböt, az ársapka bevezetésétől tartózkodók azonban azzal érvelnek, hogy az intézkedés még mindig nem tartalmaz elegendő biztosítékot arra vonatkozóan, hogy garantálják az ellátás biztonságát – közölte a lap a forrásaira hivatkozva.
Szijjártó az ársapkák ellen harcolni ment Brüsszelben
Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli ebbe a vitában, aki szerdán összeült az MVM, a Mol, az FGSZ és az Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetőivel, hogy egyeztessék, hogy a tanács ülésén milyen álláspontot képviseljen Magyarország.
„Sajnos az Európai Bizottság javaslatai nem megoldják, hanem súlyosbítják a válságot, a brüsszeli javaslatok ugyanis azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy mind kőolajból, mind földgázból kevesebb lesz az európai piacon, így mindkét energiahordozó ára tovább fog növekedni” – jelentette Szijjártó a találkozó kapcsán.
A külügyminiszter kora reggel a reptérről indulva közölte, hogy „az európai energiaválságot Brüsszel eddig csak súlyosbítani tudta. Most két újabb rendkívül veszélyes javaslat van az asztalon. Ma ki kell harcolnunk a mentességet az olajársapka és a gázárszabályozás vonatkozásában is”.
Ha a dolgok valóban úgy állnak, ahogy a Politico jelentette, akkor lehet, hogy Szijjártó Péternek könnyebb dolga lesz, mint korábban, és a külföldi kollégái ezúttal nem csak sms-ekben vagy halk megjegyzésekben bíztatják, hanem el is merik mondani nyilvánosan a véleményüket az ülésen.