Irán közölte, nem engedi a közel-keleti olajszállítmányok elindulását, amennyiben az Egyesült Államok és Izrael folytatja az ellene indított támadásokat, amire válaszul Donald Trump amerikai elnök azt mondta: Washington sokkal erősebb katonai csapásokat mérhet Iránra, ha az akadályozza a térségből induló energiaszállításokat.

A fenyegetések azután hangzottak el, hogy a globális pénzügyi piacok jelentős kilengéseket mutattak, miközben nőtt az aggodalom amiatt, hogy az iráni biztonsági elit felsorakozik az új legfőbb vezető, Mojtaba Hámenei mögött, és nem hajlandó engedményeket tenni.

Az iráni Forradalmi Gárda

Az iráni Forradalmi Gárda kedden azt közölte, amennyiben az amerikai és izraeli támadások folytatódnak, egyetlen csepp olaj sem hagyhatja el a Közel-Keletet. A katonai szervezet álláspontja szerint a konfliktus kimenetelét Irán fogja meghatározni, és nem a külső erők. Egy szóvivő az állami médiában úgy fogalmazott: „Mi fogjuk meghatározni a háború végét.”

Az amerikai elnök a hét elején tartott sajtótájékoztatóján reagált a fenyegetésre, és arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok drasztikus lépéseket tehet, ha Irán megpróbálja megakadályozni a tankerek áthaladását a Hormuzi-szoroson, amely a világ olajellátásának mintegy ötödét bonyolítja.

Trump kijelentette: „Olyan keményen fogjuk őket eltalálni, hogy számukra vagy bárki számára, aki segít nekik, nem lesz lehetséges, hogy valaha is helyreállítsák a világ azon részét.”

Irán nem nyugodhat meg

A konfliktus hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok és Izrael február végén nagyszabású légi és rakétatámadás-sorozatot indított Irán ellen. Irán ENSZ-nagykövetének közlése szerint azóta legalább 1332 iráni civil vesztette életét, és több ezren megsebesültek.

A Reuters hírügynökség beszámolója szerint Trump úgy véli, az amerikai hadsereg jelentős károkat okozott az iráni katonai képességekben, és azt is jelezte, hogy a háború a korábban általa felvázolt négyhetes időkeretnél hamarabb véget érhet, bár arról nem beszélt részletesen, mit tekintene egyértelmű győzelemnek.

Egyre súlyosabbak a hatások

A háború céljai a résztvevő felek részéről eltérően jelennek meg. Izrael szerint a hadjárat végső célja az iráni vallási vezetés rendszerének megdöntése, míg amerikai tisztviselők általában azt hangsúlyozzák, hogy Washington az iráni rakétaképességek és a nukleáris program megsemmisítésére törekszik. Trump azonban többször kijelentette, hogy a konfliktus csak akkor érhet véget, ha Irán együttműködő kormánnyal rendelkezik.

A feszültséget tovább növelte, hogy Trump a Truth Social közösségi felületen ismét figyelmeztette Iránt a Hormuzi-szoros esetleges lezárásával kapcsolatban.

A háború már most súlyos hatással van az energiaszektorra. A Hormuzi-szoros gyakorlatilag megbénult, a tankerek több mint egy hete nem tudnak kihajózni, miközben a termelők kénytelenek leállítani a kitermelést, mert a tárolók megteltek.

Iránnak már új vezetője van

Az új iráni legfőbb vezető, Mojtaba Hámenei kinevezése tovább növelte a bizonytalanságot: a hír hatására az olajárak meredeken emelkedtek, a részvénypiacok pedig esni kezdtek, majd később ismét irányt váltottak, miután Trump gyors háborús befejezést jósolt, és felmerült az orosz energiaszankciók enyhítésének lehetősége.

Trump azt is közölte, az Egyesült Államok bizonyos országok számára feloldhat egyes olajjal kapcsolatos szankciókat a hiány enyhítése érdekében. Több forrás szerint ez akár az orosz olajexport elleni korlátozások további enyhítését is jelentheti, ami bonyolíthatja a Moszkvával szembeni nyomásgyakorlást az ukrajnai háború miatt. Más lehetőségek között az amerikai stratégiai olajtartalékok felszabadítása vagy az amerikai export korlátozása is szerepelhet.

A piaci reakciók

A piaci reakciók rendkívül gyorsak voltak: a Brent típusú olaj ára kedden több mint 10 százalékkal esett vissza, miután hétfőn akár 29 százalékos emelkedést is mutatott, ami 2022 óta a legmagasabb szintre repítette az árakat. A globális tőzsdék is hasonlóan hektikus mozgást produkáltak.

Az energiahordozók ára különösen érzékeny politikai kérdés az Egyesült Államokban, ahol a választók gyakran az üzemanyagárak alakulását tekintik az egyik legfontosabb gazdasági problémának. Egy hétfőn közzétett Reuters/Ipsos felmérés szerint az amerikaiak 67 százaléka arra számít, hogy a benzin ára a következő hónapokban tovább emelkedik, miközben mindössze 29 százalékuk támogatja a háborút.

Folytatódnak a harcok

A harcok közben Irán területén újabb támadások is történtek: egy olajfinomítót érő csapás után fekete füst borította Teherán egét. Az Egészségügyi Világszervezet vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz arra figyelmeztetett, hogy a tűz szennyezheti az élelmiszereket, a vizet és a levegőt is.

A konfliktus más országokat is érintett. Törökország közölte, hogy a NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy Iránból indított ballisztikus rakétát, amely belépett a török légtérbe – ez már a második ilyen eset a háború kezdete óta. Irán a jelentésre egyelőre nem reagált.

Az izraeli hadsereg közben arról számolt be, hogy újabb csapásokat hajtott végre Irán középső részén, valamint támadást indított a libanoni főváros, Bejrút ellen is, miután az Irán által támogatott Hezbollah milícia a határon keresztül támadásokat indított.

A konfliktus következményei más kontinenseken is megjelentek: Ausztráliában öt iráni női labdarúgó humanitárius vízumot kapott, miután menedékjogot kértek az üldöztetéstől tartva. Canberra emellett katonai felderítő repülőgépeket és rakétákat ígért a Közel-Keletre, hogy segítse az Egyesült Arab Emírségek védelmét az iráni támadásokkal szemben.