A pedagógusok 97 százaléka megélhetési problémákkal küzd

A PDSz a szeptember beköszöntével, a tanév kezdetével tette közzé annak a felmérésnek az eredményeit, melyben a hazai pedagógusokat az anyagiakról kérdezték.

„A kitöltőinknek a 97,4 százaléka mondta azt, hogy anyagi gondjai vannak” – jelentette ki Ravasz Ágnes, a PDSZ országos választmányi tagja az ATV műsorában. „Meg kell tennünk a végső lépést, bármilyen gyalázatos is a magyar sztrájktörvény, de élnünk kell az érdekvédelemnek ezzel a nagyon komoly lehetőségével.” Soron kívül Ezt a férfit keresi a rendőrség a szentesi gyilkosság ügyében

A PDSz felmérését 2500-an töltötték ki, közülük többnyire az egyházi és alapítványi fenntartású iskolák dolgozói mondták azt, hogy javult az anyagi helyzetük, ez összesen 19 százaléka a kitöltőknek. 21 százalék szerint a helyzet változatlan, 29 százalék pedig arról számolt be, hogy romlott a pénzügyi helyzete. Ravasz Ágnes úgy látja, ezzel párhuzamosan a sztrájkhajlandóság is nőtt. 

Az Emmi az ATV megkeresésére közölte: a pedagógusbéreket a kormány 2013-tól fokozatosan, négy éven át emelte az életpályamodell bevezetésével, ráadásul 2020. július 1-jétől minden pedagógus fizetése 10 százalékkal növekedett. Hozzátették, hogy a kormány kiemelt célnak tartja a pedagógusok bérének további emelését. 

A Pedagógusok Szakszervezete a szeptember elsején tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy kezdeményezik a törvény módosítását, ugyanis úgy vélik, a Pedagógus II. minősítés miatt többen elhagyhatják a pályájukat. Jelenleg kötelező felvenni a minősítést, hogyha valaki mégsem tenné, azonnal megszűnik a munkaviszonya.

„A 30-40 éve pályán lévő kollégáknak kell most minősítést végezni, ami azt próbálja bizonyítani, hogy a pályára alkalmasak, megfelelőek, és az az információ érkezett hozzánk, hogy nagyon sokan megtagadják a minősítést, nem akarnak minősülni” – jelentette ki Totyik Tamás.

Totyik szerint az ezzel járó munka sokkal több, a béremelés pedig nagyon kevés. A PSZ számításai szerint közel 10 ezer lehet azoknak a száma, akik nem vállalják a minősítést, a következő években nyugdíjba menő pedagógusok száma pedig elérheti akár a 22 ezret is.