Első ütemben 561 ezer forintra emelkedhet a pedagógus átlagbér
Első ütemben 561 ezer forintra emelkedik a pedagógus átlagbér, ha az EU elutalja a Magyarországnak járó összegeket.
Fotó: Kiosztják a feladatlapokat a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgán a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában Pécsen 2023. május 8-án. Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1160 helyszínen 72 569, emelt szinten 51 helyszínen 1771 vizsgázó tesz érettségit.
MTI/Ruprech JuditMegjelentek az új pedagógus életpálya törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek – közölte a Belügyminisztérium (BM) csütörtökön az MTI-vel. A közleményben azt írták: mint ismert, a törvény megalapozza a pedagógusok további jelentős béremelését, az ehhez szükséges forrás nagy részét a Magyarországnak járó uniós források kifizetése biztosítja majd.
„Ha Brüsszel végre nem tartja vissza tovább a Magyarországnak járó EU-s forrásokat”, akkor első ütemben 561 ezer forintra emelkedik a pedagógus átlagbér, 2025-re pedig 800 ezer forint körül lesz – emelték ki. Hozzátették, hogy emellett a kormány 2024. január 1-jétől hazai költségvetési forrásból is további legalább 10 százalékos bértömeget biztosít a pedagógusok béremelésére.
A rendelet rögzíti, hogy 2024. január 1-jétől a pályakezdő gyakornokok illetménye havi 440 000 forintra emelkedik, és ezt a szintet valamennyi pedagógus illetményének meg kell haladnia.
A tanárok átlagbére 2025-re 800 ezer Ft lehet
Ezen túl azonban a rendelkezésre bocsátott bértömeg felosztására az igazgatók tesznek javaslatot, ami egy újabb lépés a teljesítményalapú bérezés bevezetése felé – közölték. Emlékeztettek, hogy az Országgyűlés július 4-én elfogadta az új pedagógus életpályamodellről szóló törvényt, ami megteremti az alapját a tanárok további jelentős béremelésének.
A tanárok átlagbére 2025-re 800 ezer forintra emelkedhet, maximális heti óraszámuk 24 órára csökken, szabadságuk 46 napról 50 napra, azaz 10 hétre nő, csökkennek adminisztratív terheik – írták. Úgy folytatták, hogy létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer.
„Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni” – hangsúlyozták.
Kedvezményezett és felzárkózó települések
A kormányrendelet melléklete tartalmazza a hátrányos helyzetűekkel foglalkozókat megillető illetménytöbblet kapcsán azon települések felsorolását, amelyek felzárkózó vagy kedvezményezett településnek minősülnek.
Az úgynevezett kedvezményezett és felzárkózó települések valamelyikén lévő intézményben dolgozó pedagógusok, továbbá azok, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10 százalék a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak – olvasható a közleményben.
A BM szerint a rendelet pontosítja az alkalmazási feltételeket, melyek meghatározása során a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek részéről a rendelet megalkotása során tartott két egyeztetésen és írásban is jelzett javaslatokat is figyelembe vették.
A rendeletek több kormányrendelet kisebb technikai módosítását is tartalmazzák, ezek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényből fakadó változtatások a törvény alkalmazásához szükségesek – tették hozzá. „A Belügyminisztérium örömmel üdvözli, hogy a felsőoktatási pótfelvételi során újabb 2416 főt vettek fel a felsőoktatási intézmények pedagógusképzésre, így összességében 12 795 fő kezdheti meg tanulmányait ezen a területen” – áll a közleményben.
(MTI)
