Fotó: A Magyar falu program támogatásával megvalósult új szigetcsépi egészségház az átadása napján, 2022. szeptember 19-én. MTI/Koszticsák Szilárd
A folyamat azért gyorsult fel, mert speciális, degresszív árrésszabályozás van a gyógyszer-kiskereskedelemben, de a szakemberhiány és az energiaár-emelkedés sem kímélte a szektort.
Zlinszky János, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYTSZ) elnöke szerint az elmúlt tizenkét évben mintegy 160, míg az elmúlt két évben mintegy 60 patika zárt be, s ez főleg a vidéki kistelepüléseket érinti, ezért olyan intézkedések kellenek, amelyek megfékezik a bezárási hullámot.
Elmondása alapján a folyamat azért gyorsult fel, mert speciális, degresszív árrésszabályozás van a gyógyszer-kiskereskedelemben, vagyis minél drágább egy gyógyszer, annál alacsonyabb árrés van rajta, ami egy bizonyos határ fölött fix 990 forintot tesz ki.
Véleménye szerint ez okozza, hogy a gyógyszertárak hosszútávú fenntarthatósága, gazdasági helyzete folyamatosan romlik, ugyanis a patikai forgalom döntő többségét a támogatott gyógyszerek adják, ám az ezen realizált árrés 12 év alatt csak 6%-kal emelkedett, miközben az infláció nagyjából 50% volt.
Emellett a szakemberhiány és az energiaár-emelkedés sem kímélte a szektort, ami végül oda vezetett, hogy hazánkban immár 670 ezer ember él olyan településen, ahol nincs közforgalmú fiók- vagy kézi gyógyszertár, de ez a szám hamarosan a 700 ezret is elérheti – írta az Infostart.
Zlinszky János hozzátette, miszerint a Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum tagjai már dolgoznak egy olyan stratégián, ami hosszútávú megoldást tud nyújtani (pl. a degresszív árrésmodell modernizációja), de más lehetőségek is vannak (a fiókgyógyszertárak működési feltételeinek lazítása, a gyógyszerészek kompetenciájának bővítése, stb.), amik segíthetnek.
