A Parkinson-kór – ami remegést, lassú mozgást és izommerevséget okozhat – az Egyesült Államokban minden 336. embert érint. Bár a pontos okai nem ismertek, a szakértők genetikai és környezeti tényezők együttes hatására gyanakodnak. A koreai kutatók most arra hívták fel a figyelmet, hogy a nyugtalan láb szindróma (RLS, más néven Willis–Ekbom-betegség) jelentős rizikófaktor lehet a betegség kialakulásában.

Az RLS egy neurológiai rendellenesség, ami ellenállhatatlan késztetést okoz a lábak mozgatására, különösen nyugalmi állapotban vagy éjszaka. A tünetek mozgásra enyhülnek, de az állapot az életkor előrehaladtával súlyosbodhat. Az Egyesült Államokban legalább 3 millió ember szenved tőle, de a Restless Legs Syndrome Foundation becslése szerint a lakosság 7–8%-át is érintheti valamilyen formában.

A kutatás, amelyet a JAMA Network Open folyóiratban publikáltak, több mint 18 000 beteg adatait elemezte. A résztvevők fele RLS-ben szenvedett, a másik fele kontrollcsoportot alkotott. Az eredmények szerint az RLS-es betegek körében 60%-kal magasabb volt a Parkinson-kór előfordulása.

A vizsgálat különösen figyelemre méltó megállapítása, hogy a dopamin-agonistákkal kezelt betegek körében mindössze 0,5% volt a Parkinson-kór előfordulása, míg a nem kezelt csoportban ez az arány 2,1% volt. A szerzők hangsúlyozták: „Az eredmények nem bizonyítják egyértelműen, hogy a dopamin-agonisták megelőzik vagy lassítják a Parkinson-kór kialakulását, de felvetik annak lehetőségét, hogy neuroprotektív hatással bírhatnak, ezért további kutatásra érdemesek.”

A New York Post azt írja, a szakértők ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a kapcsolat nem feltétlenül kizárólag a dopaminrendszeren keresztül érvényesül, és a pontos mechanizmus tisztázása segíthet mindkét betegség jobb megértésében. Érdekesség, hogy más friss kutatások egy látszólag ártalmatlan vírust, a humán pegivírust is összefüggésbe hozták a Parkinson-kór kialakulásával. Ez a kórokozó a hepatitis C-hez hasonló víruscsaládba tartozik, és vér útján terjed.