A pandémia, amiről senki nem beszél: a perui gyermekek sorra vesztik el szüleiket a vírus miatt
Peruban 93 ezer gyermek veszítette el szüleit a koronavírus miatt, sokan depresszióval, szorongással és szegénységgel küzdenek.
Fotó: Flickr/runneralan2004
Amikor a vírus elkezdte leállítani Nilda López létfontosságú szerveit, az orvosok úgy döntöttek, hogy a legjobb esély a nő és a születendő gyermeke megmentésére az, ha mesterséges kómába helyezik. A hat hónapos terhes López attól félt, hogy nem fog felébredni, vagy ha felébred, a gyermeke nem lesz ott. A partnere már meghalt a vírusban, és az orvosok azt jósolták, hogy López is meg fog halni.
De akár az intenzív osztály orvosi csapatának szakértelme, akár López akarata, hogy gyermekeiért az életbe kapaszkodjon – vagy ahogy ő látja, isteni gondviselés –, az orvosok sürgősségi császármetszéssel meg tudták menteni az anyát és a koraszülött babát, María Belént. „Ez tényleg Isten csodája” – mondja López, aki egy rozoga fa- és betontömbházakból álló településen él a Lima északi szélén húzódó poros hegyekben.
„Talán nem akarta, hogy meghaljak a gyerekeimért, hogy tovább harcolhassak értük. Ők azok, akiknek igazán szükségük van rám”.
A sebek azonban nem gyógyultak be, López még nem dolgozta fel párja elvesztését, és három gyermekéről – köztük az előző házasságából származó 12 éves ikrekről – kell gondoskodnia, miközben a koronavírus akadályozza járóképességét. A most hat hónapos María Belén egyike annak a 99 ezer perui és világszerte 1,6 millió perui gyermeknek, akik a Lancet című szaklapban júliusban megjelent tanulmány szerint a vírus miatt veszítették el szüleiket.
A kutatók szerint a koronavírus-árvaság „rejtett járvány”. A világjárvány láthatóbb tumultusa által elfedve károsítja a következő generáció mentális és fizikai egészségét, valamint gazdasági jövőjét. Peru különösen súlyos válsággal néz szembe: az informális munka magas szintje, a generációk közötti lakhatás és a szegénység a koronavírus termékeny talajává tette a térséget. Peruban 197 ezer koronavírusos halálesetet regisztráltak – ez a legmagasabb egy főre jutó halálozási arány a világon.
A Lancet tanulmánya szerint idén április végéig közel 93 ezer perui gyermek – több mint minden századik – vesztette el legalább egyik szülőjét. A szakértők úgy vélik, hogy a világjárvány gyermekekre gyakorolt hatását jóformán figyelmen kívül hagyták, mivel a betegség általában kevésbé érinti őket, mint a felnőtteket, annak ellenére, hogy több mint 1000 perui gyermek halt meg a fertőzésben. Yuri Cutipé, a perui egészségügyi minisztérium mentális egészségügyért felelős ügyvezető igazgatója szerint:
„Ha a világjárvány mentális egészségre gyakorolt hatásaihoz hozzávesszük a szülő vagy gondozó elvesztését a gyengülő családi és közösségi hálózatok és a gazdasági hiányosságok összefüggésében, akkor a mentális egészséget e népesség egész életében valószínűleg különböző összeomlások és több összetett nehézség jellemzi majd”.
A hosszan tartó bezártság a családon belüli erőszak, valamint a gyermekek szorongásának és depressziójának ugrásszerű növekedését okozta. A perui egészségügyi minisztérium és az UNICEF által készített tanulmány szerint a limai gyerekek egyharmada „magas mentális kockázati terhet mutat”.
Az UNICEF márciusi becslései szerint Latin-Amerikában és a Karib-térségben hiányzik a legtöbb gyerek az iskolából a világon. Az oktatási szünet az ENSZ-ügynökség szerint felerősíti az egyenlőtlenségek között meglévő szakadékokat, és egy generációra visszaveti a kilátásokat az életben.
