Pálfordulás: Lukasenko 180 fokos fordulatot vett, most már békét kötne a Nyugattal
Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország elnöke, Putyin egyik legnagyobb és leghangosabb támogatója eddig különböző fenyegetéseket fogalmazott meg igen magas lóról a Nyugattal szemben, most azonban mégis békülne.
Kifejezetten érdekes fordulatot vett a fehérorosz retorika, hiszen Lukasenko eddig igen magas lóról fogalmazott meg különböző fenyegetéseket a Nyugattal szemben és biztosította szövetségesét, Putyint, hogy maximálisan támogatja véres és kegyetlen háborúját Ukrajna ellen.
Lukasenko a háború február 24-i kezdete óta elég hevesen nyilatkozott a háború kapcsán, és különböző fenyegetéseket fogalmazott meg a Nyugattal szemben, most azonban mindenki legnagyobb meglepetésére visszavett agresszív kommunikációjából és szinte szöges ellentétét mutatja korábbi viselkedésének.
Ez a jelentős változás pedig Ukrajna számára is fordulatot hozhat, ezzel együtt pedig jelentős kihívásokat is, hiszen Kijevnek most ki kell találnia, hogy hogyan viszonyuljon a jövőben Fehéroroszországhoz. Jurij Pancsenko, a Pravda szerkesztője legújabb cikkében azt fejtegette, hogy retorikájának drasztikus megváltoztatásával Lukasenko hogyan próbál kibújni a felelősség alól a háború kapcsán.
Nagyon érdekes a helyzet, mivel a háború kezdetén Putyin még azt hitte, egy gyors villámháborúval elfoglalja majd Kijevet, aztán nyomul tovább, ám hiába minden próbálkozás, az ukrán erők sikerrel visszaverték az orosz erőket, így az orosz hadsereg kénytelen volt stratégiát váltani és kivonulni Kijevből. Miután egyértelművé vált, hogy Kijev elfoglalása nem fog összejönni, úgy tűnt, a nagyhangú Lukasenko is átgondolta retorikáját.
Putyinnak tulajdonképpen azért van/volt szüksége Lukasenkóra, hogy Fehéroroszország területére telepíthessen fegyvereket, hogy aztán onnan bombázza Ukrajnát, ám úgy tűnik, Moszkva érdeklődése Minszk iránt kissé lecsökkent, ezzel együtt pedig annak az esélye is jelentősen kisebb lett, hogy Oroszország kárpótolja majd Fehéroroszországot a Nyugat által kirótt szankciók gazdaságra gyakorolt bénító hatásai miatt.
Ezt pedig az is bizonyítja, hogy Vlagyimir Makei fehérorosz külügyminiszter nemrég levelet küldött az európai külügyminisztereknek, melyekben Fehéroroszország felajánlotta, hogy tárgyalásokat folytatna a Nyugat által kirótt szankciók enyhítése kapcsán. Ráadásul nem is csak egy ilyen levél íródott: eddig összesen négy ilyen jellegű levelet küldtek az európai külügyminisztereknek, ez pedig egyértelmű jelzés arra, hogy Lukasenko nem igazán gondolta át, hogy milyen brutális hatással lesz a fehérorosz gazdaságra, ha nyíltan Putyin mellé áll.
Lukasenko több lépést is tett annak érdekében, hogy elnyerje a Nyugat tetszését: márciusban kiengedték a börtönből Anzhelika Borust, aki Lengyelország számára egy igen fontos személy; a hatóságok bejelentették, hogy április 15. és május 15. között Lettország és Litvánia állampolgárai vízum nélkül léphetnek be az országba; a fehérorosz média pedig nyilvánosságra hozta, hogy az a migrációs központ, ahol kibontakozott a 2021-es menekültválság, mára jóformán üres.
Ez a pálfordulás azonban egyrészt egyáltalán nem meglepő Lukasenko részéről, másrészt pedig nem is jelent sokat, mivel egyértelmű, hogy a fehérorosz vezetőnek egész egyszerűen nincs más választása, minthogy kibéküljön a Nyugattal, a kérdés pedig már csak az, hogy a Nyugatot mennyire érdekli az eddig masszív fenyegetésekkel dobálózó diktátor pálfordulása.