Az Al Jazeera beszámolója szerint a pakisztáni–afgán határ mentén kiéleződött feszültség nyílt háborúvá vált, miután Pakisztán légicsapásokat hajtott végre Afganisztán több városában, köztük Kabulban és Kandahárban.

A pakisztáni védelmi miniszter, Khawaja Asif kijelentette: „türelmünk elfogyott”, és hozzátette, hogy országa mostantól „nyílt háborút” folytat a tálib hatóságokkal szemben. A helyszínen tartózkodó tudósító, Nasser Shadid arról számolt be, hogy Kabulban hajnali 1:50‑kor csapott le az első bombázás, majd egy második légitámadás is követte, miközben az afgán légvédelmi fegyverek tüzet nyitottak.

A pakisztáni hadsereg több célpontot is támadott, köztük egy katonai bázist Kandahár tartományban. A pakisztáni információs miniszter, Attaullah Tarar szerint 133 tálib harcos halt meg, és a támadások Kabul, Kandahár és Paktia térségében zajlottak.

Az afgán kormány is reagált

Eközben az afgán kormány szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid közölte, hogy Afganisztán viszonttámadásokat indított pakisztáni katonai állások ellen Kandahárban és Helmandban. A tálib források szerint csütörtök éjjel 10 pakisztáni katona vesztette életét, és 13 határposztát foglaltak el, válaszul a vasárnapi pakisztáni légicsapásokra.

A két ország viszonya hónapok óta romlik, különösen azóta, hogy októberben több mint 70 ember halt meg határ menti összecsapásokban. Pakisztán azt állítja, az afgán kormány menedéket ad olyan fegyveres csoportoknak, mint a Pakisztáni Tálibán, amely ideológiailag kötődik ugyan az afganisztáni tálibokhoz, de külön szervezetként működik. Asif szerint Pakisztán mindent megtett a helyzet diplomáciai rendezéséért, de úgy fogalmazott: „türelmünk pohara túlcsordult. Mostantól nyílt háború van köztünk és köztetek.”

A pakisztáni miniszterelnök, Shehbaz Sharif hivatala közleményben jelezte, hogy az ország egységesen támogatja a hadsereget: „A pakisztáni nép és fegyveres erői teljes mértékben készek megvédeni a nemzet biztonságát, szuverenitását és területi integritását… bármilyen agresszióra megfelelő válasz érkezik.” A nemzetközi közösség aggodalmát fejezte ki: az ENSZ főtitkára, António Guterres sürgette a feleket, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot, és diplomáciai úton rendezzék a konfliktust.

Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok korábbi afganisztáni nagykövete szerint a kölcsönös támadások „borzalmas dinamikát” indítottak el, és szerinte a két ország közötti megállapodásra lenne szükség, amely kimondja, hogy egyik fél sem engedi területét a másik elleni támadásokra. Úgy véli, egy megbízható harmadik fél – például Törökország – felügyelhetné az egyezmény betartását.