Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
366,88 Ft
Euró
400,91 Ft
Font
479,38 Ft
Bitcoin
64,084 $

OTP: elakadhat az infláció csökkenése, tovább gyengülhet a forint

Az OTP Bank elemzői arról írnak, hogy élénkül a növekedés, tartós marad a költségvetéssel kapcsolatos feszültség, gyenge marad a forint.

...svg content...Fotó: Varga Mihály pénzügyminiszter (b6) a díjazottak társaságában a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén a Pénzügyminisztériumban 2024. május 24-én. Balról Guy Libot, a K&H Bank vezérigazgatója (b2), Les Zoltán, az Audi Hungária Zrt. járműgyártásért felelős igazgatósági tagja (b3), Rékasi Tibor, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója (b4) és Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója (b5), jobbról Barna Zsolt, az MBH Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója (j4), Mager Andrea, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója (j3), Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója (j2) és Wolf Péter, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese (j). MTI/Koszticsák Szilárd
Gazdaság

Takács Petra

Szerkesztő

A magyar gazdaság 2024-ben 2,5 százalék körüli mértékben bővülhet a fogyasztásnak és a reálbér-növekedésének köszönhetően, jövőre pedig akár 3,5 százalékra is gyorsulhat a növekedés további felfelé mutató kockázatokkal – vélik az OTP Bank elemzői. A pozitív hírek mellett ugyanakkor továbbra is vannak érezhető kockázatok a gazdaságban, amelyek hatására a forint tovább gyengülhet. A szakértők szerint 2025-ben további költségvetési kiigazításra lehet szükség, és ez a gyakorlatban újabb adóemeléseket és beruházások befagyasztását jelentheti.

A 2023-as 1 százalékos GDP-visszaesés után az idei első negyedévben érezhetően élénkülni kezdett a magyar gazdaság. A növekedés a negyedik negyedévhez képest elérte a 0,8 százalékot, a múlt év hasonló időszakával összevetve pedig 1,1 százalékos volt. Ennek elsődleges mozgatórugója a fogyasztás volt, a többi adat felemás képet mutat. Soron kívül Izrael kiiktatta a Hamász vezérét, de a háború nem ért véget

A pozitív évkezdet után 2024-ben 2,5 százalék körül alakulhat a magyar gazdaság növekedése a fogyasztás és a reálbér-növekedés eredményeként – állapítja meg harmadik negyedéves befektetési stratégiájában az OTP Bank. A kiskereskedelem már bővülésnek indult, miközben a lakossági megtakarítások ismét gyarapodnak az utóbbi évek eredményeként. Ugyanakkor a beruházások továbbra is alacsony szinten vannak, mivel a fő hajtóerők – a növekedési kilátások bizonytalansága, a gyenge kapacitáskihasználtság, a magas finanszírozási költségek, illetve az uniós források körüli bizonytalanságok – kedvezőtlenek. A gyenge európai konjunktúra és a lassuló elektromosautó-eladások következtében az export továbbra is gyengélkedhet. Kevesebb nehézség és több gazdaságpolitikai támogatás esetén 2025-ben akár 3,5 százalékig gyorsulhat a növekedés további felfelé mutató kockázatokkal.

Szükség van a további költségvetési hiánycsökkentő intézkedésekre

Tavaly a GDP 7 százalékát közelítette a költségvetés hiánya, ami jelentős eltérés a tervezett hiánypályához képest. Idén a rezsitámogatások csökkenése mellett a nemzeti össztermék 0,7 százalékának megfelelő beruházási volumen elhalasztásáról döntött a kormány, így változatlan feltételek mellett a hiány a GDP 5 százaléka körül alakulhatott volna. A hitelintézet harmadik negyedéves befektetési stratégiájának lezárása óta a kormányzat további hiánycsökkentő intézkedéseket jelentett be, amelyek a tranzakciós illeték növelésén, valamint a különadó-szabályok módosításán alapulnak, és amelyek nagyban növelték az idei hiánycél elérésének valószínűségét. 

Az igazi kihívás azonban 2025 lehet. Egyrészt változatlan gazdaságpolitika mellett a várható deficit érdemben, a GDP több mint 1 százalékával haladná meg a 3,7 százalékos, GDP arányos hiánycélt. Emellett 2026-ban parlamenti választások lesznek Magyarországon, márpedig az a tapasztalat, hogy a korábbi választások előtti évben érdemben nőttek a kormányzati kiadások. „Kockázatosnak tűnik olyan költségvetéssel 2025 második feléhez érkezni, amelynek a várható hiánya már a költekezés előtt a GDP 5%-ára rúg, mivel így benne van a kalapban a további kiigazítás” – véli Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának vezetője.

Elakadhat az infláció csökkenése

Jelentősen javult a magyar gazdaság külső finanszírozási pozíciója is, tavaly már a 2017-20-as évek enyhe többlete tért vissza a fizetési mérlegben az energiaválság sokkját követően. Az idei első negyedévben a fizetési mérleg többlete már elérte a GDP 1,6 százalékát. A fő kockázat a következő években a magasnyomású gazdaság, amely a vártnál erősebb romlást okozhat a finanszírozási pozícióban.

Az infláció az elmúlt évben folyamatosan és meredeken esett, mostanra azonban kifulladni látszanak a dezinfláció fő hajtóerői. Ez nem magyar sajátosság, az egész világon véget ért az infláció gyorsütemű esése. Itthon erre rátett még egy-egy lapáttal a forint gyengülése, a költségvetés lazulása és az erős visszatekintő árazás a szolgáltató szektorban. Emellett a kétszámjegyű bérnövekedés keresleti és költség oldalról is nyomást gyakorol az árakra.

Az infláció szempontjából három fő kockázat látszik: egy esetleges geopolitikai fejlemény, például kereskedelmi sokk, a magasnyomású gazdaság erősödése, illetve az MNB új elnökének személye 2025 tavaszától. A dezinfláció kifulladása azt is jelenti, hogy a jegybank kamatcsökkentési ciklusa a végéhez közeledik, az elemzők szerint az év végére az alapkamat 6,5 százalék környékére csökkenhet.

A fent említett kockázatokon túl a 6 milliárd eurós jegybanki mennyiségi szigorítás, az inflációkövető lakossági állampapírok alacsonyabb kamata, az EU-val való kapcsolat feszültségei és a 2026-os parlamenti választásokra való felkészülés állíthatja kihívások elé a monetáris politikát 2025-ben.

Fokozatosan gyengülhet tovább a forint

A forint a második negyedévben gyenge szinten ragadt a 370 körüli valós értékéhez képest. A fent említett kockázati tényezők azonban további fokozatos leértékelődésre utalnak, míg az esetleges forinterősödés csak mérsékelt lehet. Az OTP Bank szakértői aláhúzták, hogy érdemes diverzifikálni a devizák között, különösen azért, mert előre tekintve fokozatosan mérséklődhet az eszközök tartásából származó hozam. A kötvényhozamokban rövid távon elképzelhető lefelé korrekció a nemzetközi környezettel összhangban, ugyanakkor nem várhatóak 6 százalék alatti hosszú hozamok. A forint körüli kockázatok viszont középtávon az állampapírpiacra is negatív hatással lehetnek.

Hosszú lejáratú kötvényektől az aranyig

Az amerikai gazdaság lehűlésével és a kamatcsökkentési várakozások erősödésével az OTP Bank elemzői immár a kiválasztott hosszú államkötvényekben látnak potenciált, amelyek rövid távon jobban teljesíthetnek a harmadik és negyedik negyedévben. A devizapiacon az euró-dollár továbbra is semleges tartományban marad, az elemzők döntő kimozdulásra számítanak a sávból. Összességében továbbra is a kiegyensúlyozott EUR/USD kitettség fenntartását javasolják.

„A nyersanyagpiacon lehet még befektetői szempontból fantázia a következő időszakban, például az aranyban és az aranybányászati cégekben” – mutatott rá Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője, aki szerint az uránra is érdemes figyelni. Hozzátette: bár a kínálati oldalon javulás jelei mutatkoznak az urán árának emelkedésével, ez nem biztos, hogy elegendő a piac egyensúlyának helyreállításához. A hiány szűkülhet, de marad, így elméletileg még mindig feljebb mehet az ár.

Shane Tusup eddig hallgatott, nagyon keményen üzent Hosszú Katinkának

Shane Tusup keményen üzent Hosszú Katinkának, amire minden bizonnyal lesz válasz az olimpiai legenda részéről.

A tudósok szerint olyan napkitörések jöhetnek, amikre rég volt példa

Az egyik szakértő hangsúlyozta: a következő hónapokban tovább fokozódhat a napkitörések, geomágneses viharok előfordulása, amelyek intenzívebb sarki fényt és potenciálisan veszélyes napviharokat okozhatnak a Földön.