Mi történik, ha örvénybe kerül egy ember? Hogyan menekülhet meg?

A vízi örvények a folyókban, tengerekben és óceánokban egyaránt megtalálhatók. Ezek keletkezésének oka azon fizikai törvény, mely szerint a folyadékok áramlása során különböző sebességű és irányú mozgások keletkeznek. Amikor egy akadály meggátolja az áramlást, a víz az adott tárgy körül kezd el forogni, örvényt létrehozva. Ezen kívül a különböző hőmérsékletű vízrétegek találkozása is előidézheti az örvények kialakulását, amikor a melegebb víz fel, a hidegebb víz pedig lefelé áramlik. Emellett adódhat a kérdés: egy örvény milyen mélységbe tud lehúzni?

Nos, erre a válasz: igazából ez az örvény méretétől és erejétől függ. Egyes esetekben azonban olyan lefelé tartó spirált eredményeznek, amelyek képes magukba szívni a közelben lévő tárgyakat, de akár embereket is. Amennyiben leszívja az embert az örvény, gyorsan eluralkodhat rajta a pánik, a levegő hiánya miatt pedig sokan kapálózásba kezdenek. Stuart Foulstone, aki hasonlót élt át, a The Guardiannek nyilatkozta elmondta: amikor realizálta, mi történik, megpróbált kiúszni, de ez reménytelennek bizonyult – írja a 24.hu az IFL Science cikke alapján. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Az esetről GoPro kamerájával felvételt is készített, amely által megtudhatta, hogy nagyjából három és fél percet töltött a víz alatt. Az örvény majdnem a meder aljáig húzta le a férfit, ahol azonban csökkent az áramlat ereje, s végül kiengedte szorításából. Foulstone-t arccal lefelé találták meg a vízben, szerencséjére azonban arra járt egy kajakos, és kihúzta a vízből – derül ki a cikkből. A vízimentők szerint az örvény szívóereje a tetején a legerősebb, így a legtöbb esetben nem járunk sikerrel, ha ott kezdünk el felfelé úszni.

A meder fenekéről jól elrugaszkodva azonban visszajuthatunk a felszínre, de figyeljünk arra, hogy ne egyenesen felfele ússzunk, hanem oldalirányba, így elkerülve az örvényt. Ha még nem vagyunk a meder alján, de már nem érezzük a szívóerőt, szintén elkezdhetünk tempózni. A kulcs, bár nyilván lehetetlennek tűnik, a nyugodtság megőrzése – jegyzik meg. Bár Foulstone esete szerencsés volt, érdemes kétszer meggondolni, hogyan segítsünk a fuldoklónak, ugyanis előfordult már olyan, hogy a mentő fél is bekerült az örvénybe.

Segítségnyújtás esetén próbáljunk meg a fuldokló mögé kerülni, és a hóna alatt átkarolva a partra vinni – javasolják a cikkben. Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy egy kutatás szerint a gondolkodás nemcsak fáradtságot okozhat, hanem fájdalmat is. Ráadásul minél nagyobb a szellemi erőfeszítés, annál nagyobb a fájdalom is. De az is felmerülhetett már sokakban, vajon miért nincs F-vitamin? Ezek a szerves vegyületek miért pont az ábécé betűiről kapták a nevüket? A választ ebben a korábbi cikkünkben fejtettük ki bővebben.