Három oldalról is rátámadhat Ukrajnára az orosz hadsereg
Heteken át csak találgattak a nyugati hatalmak, hogy mi a célja Oroszországnak azzal, hogy jelentős számban felsorakoznak az ukrán határnál.
Fotó: EPA/Fehérorosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
Egyelőre végtelennek tűnő spekulációk szólnak arról, hogy inváziót indít-e Moszkva Ukrajna ellen és ha igen, akkor mikor. Már vannak olyan feltételezések is amerikai hírszerzési források alapján, hogy akár harminc napon belül megindulhat az invázió.
Most több friss jelentés szerint Oroszország elkezdte Fehéroroszországba is átcsoportosítani hadereit, amelyet ugyan Moszkva azzal indokol, hogy közös hadgyakorlatra készülnek, de ennél több lehet a dologban.
Michael Koman, a Woodrow Wilson Nemzetközi Kutatóközpont egyik vezető tagja a Coffee or Die magazin megkeresésére fogalmazott úgy, hogy az oroszok Belorussziában való megjelenése azt sugallja, hogy amennyiben szárazföldi inváziót indít Moszkva, több fronton is támadhatnak annak érdekében, hogy körbevegyék és elzárják Kijevet.
Arról már korábban is érkeztek jelentések, hogy Kijev erre a forgatókönyvre is elkezdett felkészülni, ugyanis mintegy 5000 rejtekhelyet kezdtek el előkészíteni arra az esetre, ha bombázás indulna meg az ukrán főváros ellen.
Ráadásul a fővárosi önkormányzat megkezdte annak a megtervezését is, hogy a mintegy 3 millió lakosukat azonnali parancsra evakuálják. Ez azonban, ha télen indul meg az invázió, akkor egy humanitárius katasztrófával érne fel.
Az elmúlt héten ráadásul egyre több beszámoló érkezett arról is, hogy az oroszok felgyorsították a katonai felszereléseik áthelyezését az ukrán határhoz: rakétákat, harci helikoptereket, légi-hadi felszereléseket, légvédelmi rakétarendszereket, több rakéta kilövésére alkalmas rakétakilövőket, tankokat és egyéb hasonló felszereléseket vittek a feszült régióba.
Ráadásul az orosz védelmi minisztérium a közelmúltban 12 orosz régió tartalékosait hívta hadgyakorlat címszó alatt, hogy alaposan leellenőrizzék harci készültségüket. Számos videó látott napvilágot arról, hogy a távol-keleti állomásokon lévő orosz katonák köszönnek el társaiktól, családjuktól, mert átvezénylik őket az ukrán határhoz.
Rob Lee, a Foreign Policy kutatóintézetének szakértője elmondta, hogy Moszkva valószínűleg kihagyja a háborúk azon fázisát, hogy felkészíti a lakosságot – utalva a titkos, nem nagy sajtófigyelmet kapó átcsoportosításokra. Lee szerint ezzel Oroszország a „maximális meglepőerőt” szeretné kisajtolni a helyzetből.
Lee hangsúlyozta azt is, hogy az egyáltalán nem nevezhető normális katonai tevékenységnek, hogy egy egész katonai egységet áthelyeznek Szibériából és a Távol-Keletről az ukrán határhoz. Mint hangsúlyozta, több katona az észak-koreai határtól 50 mérföldre állomásozott eddig, most meg mennek az ukrán frontra.
Oroszország és Fehéroroszország közös hadgyakorlata egyébként arra szolgál a két ország elmondása szerint, mert Ukrajna is hadgyakorlatozik a határaik közelében, Lukasenka egyenesen kijelentette, hogy „radikális nacionalistákat” vetnek be az ukránok.
A múlt hét folyamán az Ukrán Nemzeti Gárda tényleg tartott hadgyakorlatokat az orosz határ közelében, egészen pontosan Harkiv, Szumi, Donyeck és Luhanszk megyékben. Az ukrán belügyminisztérium ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a „külső agresszió, szabotázs és terrorfenyegetések” ellen készültek.
Nem érdemes arról sem megfeledkezni, hogy ukrán hírszerzési információk szerint Moldovában is mozgolódásokat tervez Oroszország, azon belül is az oroszpárti szakadár régióban, Transznyisztriában, mely közvetlenül Ukrajnával határos.
Ezek alapján pedig kijelenthető, hogy Ukrajnát gyakorlatilag körbezárták: Fehéroroszország, Oroszország és Moldova (Transznyisztria) oldaláról is támadhatnak potenciálisan, mely abszolút túlerő lenne az ukrán sereggel szemben.
Mindez szűk egy héttel azt követően, hogy Oroszország és a Nyugat sikertelen volt a tárgyalások első fordulója. Az orosz delegáció az USA, a NATO és az EBESZ képviselőivel tárgyalt, ám egyik fél sem hajlandó engedni a másiknak.
Moszkva ugyanis azt követeli, hogy részben ne vegyék Ukrajnát és Grúziát a NATO-tagok közé, másrészt állítsák vissza az 1997-es status quót, amelyben még nem voltak benne a volt keleti blokk országai, így Magyarország sem.
