„Miért van az, hogy pont mindig Oroszország szomszédai akarnak NATO-tagok lenni?”
Észtország, Litvánia és Lettország gyakorlatilag folyamatos fenyegetettségben él Oroszország és Fehéroroszország mellett.
Fotó: SteveAllenPhoto / Twenty20
Anders Fogh Rasmussen, a NATO korábbi vezetője pedig biztos benne, hogy amennyiben Oroszországot nem sikerül most, még Ukrajnában megállítani, akkor egészen biztosan tovább fog haladni – fogalmazott a Foreign Policy magazinnak adott interjújában.
„Ukrajnának meg kell nyernie a háborút, mert ha Putyin sikerrel jár, nem fog megállni. Folytatni fogja Moldova és Grúzia felé, de el fog érni a három balti államhoz is”
Utóbbi három azért lenne kifejezetten aggasztó, mert NATO-tagállamok, így e három ország megtámadása egyenlő lenne a világháborúval. Rasmussen pont erre figyelmeztetett, miközben megvédte az észak-atlanti szervezet keleti terjeszkedését, egyértelmű dologra rávilágítva:
„Szerintem az embereknek inkább azon kellene gondolkodnia, hogy miért pont mindig Oroszország szomszédai azok, újra és újra, amelyek NATO-tagságot akarnak a biztonsági garanciák érdekében”
Rasmussen, aki 2009 és 2014 között volt a NATO főtitkára, ugyanakkor elismerte, hogy a szövetség hibát vétett a 2008-as Bukaresti Csúcstalálkozón, és gyakorlatilag kikövezte az utat annak, hogy Oroszország előbb Grúziát, majd Ukrajnát támadja meg.
Az ex-főtitkár szerint ugyanis az volt a nagy hiba, hogy e két országnak azt ígérték, hogy a szövetség tagjai lesznek anélkül, hogy erre egy pontos útvonala meghatároztak volna, ez pedig rossz üzenetet küldött Vlagyimir Putyinnak. A jelenlegi háborúról is megvolt a véleménye Rasmussennek:
„Két nagy félrekalkulálást követtünk el: túlbecsültük Oroszország katonai erősségét és alábecsültük Putyin ambícióit és brutalitását”
