Az orosz energiaügyi minisztérium úgy véli, az Ukrajnával kapcsolatos nyugati szankciók megakadályozhatják az országot abban, hogy 2050-re a kitűzött célnak megfelelő szintre csökkentse szén-dioxid-kibocsátását.

Az eddigi korlátozások között a vagyon befagyasztására, a luxuscikkek importjának tiltására, a légtér lezárására és az Északi Áramlat 2 gázvezeték leállítására vonatkozó tételek szerepeltek. A Kommerszant országos lap szerint a szankciók közepette a minisztérium tervet dolgozott ki az energiaszektor támogatására, beleértve az adócsökkentést és az osztalékok elengedésének lehetőségét.

A lap szerint a terv értelmében az állami tulajdonú villamosenergia-társaságok nem fizetnek osztalékot, hanem befektetésre fordítják a 2021-es bevételüket.

Oroszország tavaly hagyta jóvá klímatervét, amelynek célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az 1990-es évek szintjének 80 százalékára, valamint a 2019-es szint 60 százalékára 2050-ig.

Az ország kötelezettséget vállalt rá, hogy 2060-ig eléri a nulla üvegházhatású gáz kibocsátást, amit elsősorban a földhasználati és erdészeti ágazatból származó negatív kibocsátási szint 2030 és 2050 közötti megkétszerezésével kíván teljesíteni – számolt be az EuroNews.

Oroszország energiastratégiája 2035-ig azonban szinte kizárólag a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének előmozdítására és exportjára összpontosít. Nyikolaj Szulginov orosz energiaügyi miniszter februárban megerősítette, hogy a fosszilis tüzelőanyag-termelés továbbra is kulcsfontosságú Oroszországban.

„Új projektjeink vannak, például a Vostok Oil. A kitermelés és feltárás növelésében gondolkodunk. Az olajipar fejlesztését célzó 2035-ös programunk a termelés növelését, majd stabilizálását írja elő”

– nyilatkozta Szulginov az Energy Intelligence-nek.

A Climate Action Tracker (CAT) szerint a fosszilis tüzelőanyagokra való ilyen mértékű összpontosítás jelentős gazdasági kockázatot jelent egy a Párizsi Megállapodás szerint működő jövő szempontjából. A nemzetközi éghajlat-finanszírozási célokhoz való érdemi hozzájárulás hiánya, valamint a nem megfelelő hazai célkitűzések és éghajlat-politika azt eredményezte, hogy a CAT „kritikusan elégtelen” minősítést adott Oroszország klímapolitikájára.