Latin-Amerikában tarthat gigászi hadgyakorlatot Oroszország, Kína és Irán is csatlakozhat
Moszkva, Peking és Teherán is egyértelmű üzenetet akar küldeni Washingtonnak, hogy ne érezzék magukat biztonságban a tengerentúlról.
Nicolas Maduro venezuelai elnök (a kivetítõn) beszédet mond az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa kétnapos ülésének megnyitóján az ENSZ genfi székházában 2022. február 28-án. Az ülés fõ témája az ukrajnai háború.
MTI/EPA/Keystone/Fabrice Coffrini
Oroszország, Kína és Irán ugyanis jelentős hadgyakorlatot tarthat Latin-Amerikában annak érdekében, hogy megmutassák erejüket az Egyesült Államoknak – írja a Rio Times. Ennek részeként „katonai játékokat” is fognak rendezni, amely valójában egy erődemonstráció lehet.
Augusztus közepén például Venezuelában fognak rendezni egy „mesterlövész-versenyt”, amelyen az említett 3 katonai nagyhatalom, valamint további 10 ország hadserege is részt fog venni. Nicolás Maduro, Venezuela USA-ellenes szocialista elnöke egyértelművé tette, hogy az országban szívesen várják a gyakorlatozni kívánó katonákat.
Vlagyimir Putyin még június 17-én, az „orosz Davosnak” nevezett Szentpétervári Gazdasági Fórumon tartott beszédében hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ne gondolja, hogy egypólusú világ van, ennek az időszaknak vége:
„Amikor megnyerték a Hidegháborút, az Egyesült Államok Isten földi helytartójának deklarálta magát, amelynek nincs felelőssége, csak érdeke. Látszólag nem tűnt fel nekik, hogy új erőközpontok emelkedtek fel és egyre hangosabbak”
Ezt néhány nappal később a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) találkozóján Hszi Csin-Ping kínai elnök is megerősítette, majd június 27-én robbant atombombaként a hír, hogy Argentína és Irán is kérvényezte felvételét a BRICS-csoportba.
Érzékelhetően visszaszorult az amerikai dominancia a latin-amerikai térségben, elég csak Alberto Fernández argentin vagy Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök kommunikációjára és politikai manőverezéseire gondolni, amelyek inkább kedveznek a BRICS-nek, mint az amerikai blokknak.
Nicolás Maduro pedig régi ellensége az Egyesült Államoknak, súlyos büntetőszankciókat vetettek ki Venezuelára a szocialista gazdaság összeomlását követően, a Maduro-rezsimet viszont nem sikerült ezzel bedönteniük.
Oroszország és Kína pedig lecsapott a lehetőségre, amely azért nagyon fontos, mert Venezuela a világ legnagyobb olajtartalékával rendelkezik. Az Egyesült Államok mondhatni stratégiai hibát követett el, ugyanis ezzel Caracas az orosz-kínai tengelyhez csapódott.
Ezt pedig jól mutatja, hogy Iránnal és kötöttek nemrégiben egy szoros stratégiai megállapodást, illetve a szintén gyakran megkérdőjelezett elkötelezettségű Törökországgal is megerősítették a kapcsolatukat az olaj, a gáz, az arany, a bányászat és a turizmus terén.
Nicaragua sem éppen az USA-rajongók táborába tartozik, Daniel Ortega elnök a háború kitörését követően engedélyezte az orosz hadseregnek, hogy katonákkal, repülőkkel és hadihajókkal ellenőrizzék országa határait.
