Saját követelésével megy szembe Oroszország a rakétarendszerek kivonása ügyében
Oroszország egyik fő követelése a NATO felé az volt, hogy a határaik közelében ne helyezzenek el rövid- és középhatótávú rakétarendszereket, valamint a jelenlegieket is vonják ki.
Fotó: Flickr/Plyushchikha Film
Ennek ellenére arról még csak hallani sem akarnak, hogy a Lengyelország és Litvánia között elhelyezkedő exklávéjukból, Kalinyingrádból kivonják az odatelepített rakétáikat – derült Dimitrij Peskov szóvivő nyilatkozatából, amit az RT idézett.
Peskov a hétvége folyamán a CNN-nek adott interjút, amelyben a csatorna riportere az USA-val és a NATO-val való biztonsági megbeszélésekről kérdezte. Ekkor merült fel a kérdés, hogy hajlandók lennének-e kivonni az Iszkander elnevezésű rövidhatótávú ballisztikus rakétáikat Kalinyingrád területéről, hogy esetleg enyhüljön a feszültség:
„Oroszország soha, semmilyen körülmények között nem fog arról tárgyalni, hogy bármilyen rakétát vagy fegyvert kivonjon Kalinyingrádból, mert Kalinyingrád Oroszország területe. Soha nem fogunk tolerálni olyan követelést, ami arra irányul, hogy valamit a saját területünkön tegyünk”
Ez annak a viszonylatában is érdekes nyilatkozat, hogy Oroszország nyomatékosan követelte a NATO-tól, hogy a saját rakétarendszereit ne vigye az orosz határ közelébe. Eközben Kalinyingrád közvetlenül NATO-tagállamok gyűrűjében helyezkedik el, így ez a fenyegetés fennáll a NATO szemszögéből is.
A CNN riportere kitért a Michael McFaul volt orosz nagykövet által közzétett „ellenkövetelésekre” is, miszerint Oroszország vonja ki csapatait a szomszédos országokból, adja vissza a Krím-félszigetet Ukrajnának és hagyjon fel a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásával.
„Van számos orosz békefenntartó a különböző régiókban, ahol a szituáció nagyon friss, ezért nagyon törékeny, amely miatt egy orosz csapatkivonás a konfliktusok felrobbanásához vezethet. Nem tudjuk, mi lenne ennek a következménye” – fogalmazott erre Peskov.
Ukrajna és Oroszország között meglehetősen feszült volt a viszonyt az elmúlt évek során, elsősorban a kelet-ukrajnai polgárháború és a Krím-félsziget annektálása miatt. Ráadásul az elmúlt hónapok során megnőtt a veszélye egy inváziónak, jelentős számban kezdte el Moszkva a hadereit átcsoportosítani.
