Oroszország megtámadta Ukrajnát, Kijevben és más városokban is robbanások történtek
Oroszország úgy döntött, hogy teljes körű támadást indít Ukrajna ellen, aminek súlyos következményei lehetnek.
Fotó: Tüzérségi lövedék becsapódása nyomán keletkezett krátert néz egy férfi az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt álló délkelet-ukrajnai Luhanszk közelében lévő Vibrovka faluban 2022. február 23-án. Vlagyimir Putyin orosz államfő február 21-én elismerte a délkelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét, és együttműködési megállapodást írt alá a Kremlben Gyenyisz Pusilinnal, a "Donyecki Népköztársaság" és Leonyid Paszecsnyikkal, a "Luhanszki Népköztársaság" vezetőjével. Békefenntartókat küldött a szakadár területekre, amelyre válaszul az Európai Unió, az Egyesült Államok és más nyugati országok újabb szankciókat léptettek életbe orosz bankokkal és személyekkel szemben.
MTI/EPA/Zurab KurcikidzeOroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen: csütörtökön kora reggel a fővárosból, Kijevből és több ukrán nagyvárosból számoltak be helybeliek arról, hogy robbanásokat hallottak.
Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint legalább négy robbanás történt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban, egy erőteljes robbanás a déli országrészben lévő Odesszában, továbbá a keleti országrészben Harkivban és az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkban. Közben a Donyec-medencei frontvonalon a szakadárok erőteljes tüzérségi tűz alá vették az ukrán fegyveres erők állásait.
Biden hivatalosan is bejelentette az Északi Áramlat 2-re vonatkozó szankciókat
A fővárosban, Kijevben a Boriszpil nemzetközi repülőtér felől hallottak szemtanúk robbanást, illetve a Dnyeper folyó balpartján lévő kerületekben. Oroszország lezárta légterét az Ukrajnával és Fehéroroszországgal közös nyugati határa mentén. Oroszország március 2-ig lezárta a légterét a polgári légi járművek számára az Ukrajnával és Fehéroroszországgal közös nyugati határa mentén – közölték csütörtökön az orosz légügyi hatóságok.
A döntést a polgári repülőgépek repülésbiztonságát fegyverek és katonai felszerelések használata miatt fenyegető nagyfokú veszéllyel indokolták. A légtérzárlat az ukrán és fehérorosz határ mentén minden magasságban érvényes. A tilalom az állami légi járművekre nem vonatkozik.
Korábban az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal honlapja számolt be róla, hogy az Ukrajna felett korlátozták a polgári légi közlekedést a lehetséges fenyegetések miatt. Korábban az Avianews című szakkiadvány arról számolt be, hogy a Ukrajnában harkivi és a dnyiprói repülőteret szerda estétől csütörtök reggelig bezárták.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében. A dollár árfolyama a moszkvai tőzsdén 2016 januárja óta először lépte át a 84 rubelt.
Különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencében. A csütörtök hajnali televíziós beszédében az orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”. Fontosnak nevezte, hogy a mai Ukrajna területén élő minden nép élhessen az önrendelkezés jogával.
Putyin a katonai művelet célját a helyi lakosság védelmében nevezte meg, amely – mint fogalmazott – az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást” szenvedett el a „kijevi rezsimtől”. Kilátásba helyezte mindazok bíróság elé állítását, akik véres bűncselekményeket követtek el a békés lakosok, köztük orosz állampolgárok ellen.
Az orosz elnök fegyverletételre és hazatérésre szólította fel az ukrán fegyveres erők tagjait. Az esetleges vérontásért az „ukrán rezsimet” tette felelőssé. Kijelentette, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai helyzetbe. Leszögezte: Oroszország nem fogja megengedni, hogy Ukrajnának atomfegyvere legyen.
A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által hétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására való orosz szenátusi felhatalmazás és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál.
„A mai események nem azzal állnak összefüggésben, hogy meg szándékozzuk sérteni Ukrajna és az ukrán nép érdekeit, hanem azzal, hogy megvédjük magát Oroszországot azoktól, akik túszul ejtették Ukrajnát és megpróbálják felhasználni országunk és népe ellen” – mondta Putyin.
Az orosz katonai fellépést „önvédelemnek” nevezte az Oroszország ellen létrehozott „fenyegetésekkel” és „a jelenleginél is nagyobb csapás ellen”. Megértést és együttműködést kért az orosz lakosságtól. Mint mondta, Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved ellenében.
Ismételten veszélyforrásnak nevezte a NATO keleti bővítését és a szövetség katonai infrastruktúrájának közeledését az orosz határok felé. Nehezményezte, hogy a NATO harminc éve elutasítja Oroszország tárgyalási kezdeményezését az egyenlő és oszthatatlan európai biztonság elvéről.
(MTI)
