„A Balti-térség feszültté vált az európai part menti államok agresszív politikája miatt. Oroszország szándékában áll határozottan megvédeni jogos érdekeit ebben a térségben” – fogalmazott Peszkov egy sajtótájékoztatón.
„Az a tény, hogy sok ország provokatív cselekményekbe kezdett, egyértelmű a valóság.”

Peszkov kijelentései közvetlenül azután hangzottak el, hogy Észtország első alkalommal vetett be HIMARS-rendszert tengeri célpontok szimulált megsemmisítésére a Balti-tengeren július 11-én. Tallinn áprilisban kapott meg hat ilyen amerikai gyártmányú rakétakilövő rendszert, válaszul a régió fokozódó fegyverkezésére, amit Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója váltott ki.

A HIMARS rendszerek, amik Ukrajna is intenzíven használ az orosz csapatok elleni támadásokra, akár 300 kilométeres távolságra is képesek célpontokat elérni, így Oroszország Leningrád megyéjének egyes részei is potenciálisan célkeresztbe kerülhetnek.

Más országok is tesztelnek

A régió más országai is hasonló lépéseket tesznek. Litvánia nyolc HIMARS egységet rendelt, amik leszállítása még idén megkezdődhet, míg Lettország 2027-ig hat ilyen rendszer és ATACMS típusú rakéta érkezésére számíthat az Egyesült Államoktól.

A három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – mind NATO-tagország, és közvetlen határokkal rendelkeznek Oroszországgal vagy annak kalinyingrádi exklávéjával. Moszkva már több alkalommal figyelmeztetett arra, hogy a NATO katonai jelenlétének növelése a térségben komoly biztonsági fenyegetést jelent számára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arra figyelmeztetett, amennyiben nem sikerül megállítani az orosz agressziót Ukrajnában, az a NATO-tagállamok közvetlen megtámadásához és egy Európa-szintű háború kirobbanásához vezethet. A NATO és Oroszország közötti feszültség folyamatosan emelkedik, különösen annak fényében, hogy a Kreml rendre elutasítja a tűzszüneti javaslatokat, és egyre agresszívebb katonai fellépést helyez kilátásba – nemcsak Ukrajnában, hanem azon túl is – jegyzi meg a The Kyiv Independent.

Nyugati hírszerző szolgálatok és biztonságpolitikai szakértők már többször is figyelmeztettek arra, hogy Oroszország akár a következő öt éven belül is közvetlen katonai fenyegetést jelenthet valamely NATO-tagállamra.

A Balti-térség így 2025 nyarára ismét a geopolitikai feszültségek egyik központi színterévé vált, ahol minden egyes újabb hadgyakorlat és nyilatkozat további lépéseket provokálhat ki a másik féltől – a diplomáciai megoldások esélye pedig egyre inkább halványulni látszik.