„Kelet- és Közép-Európába, valamint a balti államokba a régión kívüli NATO-államok fegyveres erőit vezényelték. Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában új többnemzetiségű taktikai zászlóalj-csoportokat hoznak létre. A csoportosulás létszáma 2022 februárja óta a két és félszeresére nőtt, jelenleg több mint 30 ezer főt számlál, és a közeljövőben még növekedhet” – mondta Sojgu.

A miniszter hangsúlyozza, hogy a NATO-erők megnövelése fenyegetést jelent Oroszország szövetségesei, mindenekelőtt Fehéroroszország számára. Sojgu szerint Moszkva ilyen körülmények között prioritásnak tekinti az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam katonai biztonságának szavatolását.

Újból előjött a „piszkos bomba” terve

„A kollektív Nyugat destruktív erőfeszítéseinek fő célja kétségtelenül Oroszország, az ország gazdaságának és katonai potenciáljának megsemmisítése, és az, hogy megfossza az önálló külpolitika folytatásának lehetőségtől” – mondta.

Az ukrajnai háborúról szólva kifogásolta, hogy a NATO hírszerzési adatokkal, célpontmeghatározással, tanácsadókkal és „zsoldosokkal” látja el Kijevet. Nehezményezte, hogy a Nyugat a konfliktus eszkalálására ösztönzi Ukrajnát, és megpróbálja nem észrevenni, hogy tiltott hadviselési módszereket alkalmaz, beleértve a terrortámadást és a bérgyilkosságot.

Mint mondta, Oroszország tisztában van vele, hogy Ukrajna „piszkos bomba” létrehozásával kísérletezik és azzal, hogy Kijev kész a NATO-országok nukleáris fegyvereit ukrán területre telepíteni. Emlékeztetett arra is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég felszólította a nyugati országokat, hogy mérjenek megelőző csapást Oroszországra.

Az orosz védelmi tárca szerdán bejelentette, hogy reggel Pleszeckből egy Szojuz-2.1b rakétával felbocsátott egy katonai műholdat.

MTI