Nem jött össze az instant győzelem, az orosz erők áttérhetnek a „B-tervre”
Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem jött össze az eredeti terv a gyors győzelemre, így az orosz erők a B-tervhez fognak nyúlni.
Fotó: Twenty20
Amerikai tisztviselők szerint a taktika megváltoztatásának célja, hogy nyomást gyakoroljanak Kijevre, hogy az ukrán vezetés elfogadja az Oroszország által támasztott területi követeléseket, valamint a semlegességet. A tisztviselők úgy vélik, miután az orosz erőknek nem sikerült instant győzelmet aratniuk Ukrajnában, a Kreml új stratégiára vált, hogy biztosítsa a kitűzött területi célokat, ezzel megpróbálva befolyásolni Kijevet, hogy elfogadják Oroszország feltételeit.
Az Egyesült Államok tisztviselői, valamint a nyugati szövetségesek is úgy értelmezték Putyin eredeti céljait, hogy gyorsan el akarta foglalni Kijevet, és Zelenszkij kormányát szétverve új, oroszbarát vezetést állított volna Ukrajna élére. Ezekből azonban semmi sem valósult meg, a több mint három hete tartó háború pedig arra kényszerítheti Putyint, hogy az ukrajnai ellenálláshoz igazítsa taktikáját.
Egyértelmű, hogy Putyin arra akarja kényszeríteni Kijevet, hogy elfogadja az Ukrajna déli és keleti területeire vonatkozó orosz követeléseket – 2014-ben elfoglalta a Krímet, most pedig arra törekszik, hogy ezt az orosz ellenőrzést kiterjessze, és létrehozzon egyfajta „szárazföldi hidat” Oroszország és a Krím között.
Daniel Fried, a külügyminisztérium volt vezető tisztviselője, aki korábban az Egyesült Államok lengyelországi nagykövete is volt, úgy fogalmazott, Putyin céljai egyáltalán nem változtak a háború kezdete óta, mindössze taktikáján módosított, miután az ukrán kormány „lefejezése” nem sikerült. Fried meglátása szerint Putyin azért döntött a kegyetlen ostrom mellett, mert nem gondolta, hogy az orosz erők ilyen masszív ellenállásba ütköznek az ukránokkal.
Habár pontos adatokat nehéz lenne közzétenni az elesett katonák számáról, becslések szerint a háború kezdete óta már legalább 7000 orosz katona esett el, mely igen komoly veszteség az orosz erők számára, beleértve azon logisztikai és ellátási, valamint utánpótlási problémákat, melyekkel az orosz erők jelenleg is küzdenek.
Szakértők szerint Putyin ahhoz a taktikához tért vissza Ukrajnában, melyet a második csecsen háború idején alkalmazott: a nagyobb városokat próbálta orosz ellenőrzés alá vonni, épp úgy, mint most, például Mariupolban. Habár a háború kezdete óta már több tárgyalásra is sor került a két fél között, az álláspontok egyáltalán nem közeledtek.
A Kreml azt követeli Ukrajnától, hogy Zelenszkij ismerje el a Krím feletti orosz ellenőrzést; hivatalosan is engedje át a Donbász régió feletti ellenőrzést; mondjon le a Nyugathoz való integrációra irányuló hosszabb távú törekvéseiről, beleértve azon célját, hogy végül csatlakozzon a NATO-hoz. Szakértők szerint Putyinnak semmi más célja nem volt a tárgyalásokkal, minthogy a Nyugatot engedményekre sarkallja, miközben azt a benyomást akarja kelteni az orosz közvéleményben, hogy ő nyitott a diplomáciai megoldásokra.
