Orosz jelentés: pár nap alatt négyszer ukrán katona halt meg és nyolcezer megsebesült
Ukrajna nagyon nagy veszteséget szenvedett el, alig pár nap alatt, hiába haladtak előre pár területen.
Fotó: Önkormányzati dolgozó a romokat nézi, miután orosz rakétatámadás ért egy éttermet a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. szeptember 4-én.
MTI/EPA/Szergej KozlovAz ukrán hadsereg vesztesége a harkivi északi és mikolajivi-Krivij Rih-i déli frontszakaszon szeptember 6-10. között meghaladta a négyezer halottat és nyolcezer sebesültet – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy vasárnap a hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint Harkiv megyében az orosz hadsereg precíziós fegyverekkel támadott ukrán katonai célpontokat. Emellett a donyecki régióban, Krasznoarmijszk vasútállomásánál Iszkander rakéták mértek csapást kirakodás közben az ukrán 28. gépesített lövészdandárra. A RIA Novosztyi hírügynökség ukrán forrásokra hivatkozva azt írta, hogy vasárnap egész Ukrajna területén légiriadót rendeltek el.
Konasenkov szerint az orosz harcászati légierő, valamint tüzérségi és rakétacsapatok az elmúlt egy nap alatt nyolc ukrán vezetésipontra, 43 tüzérségi egységra, 103 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint két lőszerraktárra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy célfelderítő és -követő radarállomást Mikolajiv megyében. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert, négy drónt, két Tocska-U ballisztikus és két amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát, valamint HIMARS és Vilha sorozatvetők 12, valamint kilenc lövedékét.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 293 repülőgépet, 153 helikoptert, 1933 drónt, 374 légvédelmi rakétarendszert, 4883 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 831 rakétasorozatvetőt, 3378 tüzérségi löveget és aknavetőt eszközt, valamint 5469 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más források nem erősítették meg.
Konasenkov azzal vádolta meg Kijevet, hogy az orosz fegyveres erők által „felszabadított” területen kialakult helyzet destabilizálása és a polgári lakosság szenvedésének fokozása érdekében folytatja az energetikai infrastruktúra szándékos támadását. Szeptember elseje óta a zaporizzsjai atomerőmű és Enerhodar város területét az ukrán erők 26 alkalommal vették tüzérségi tűz alá, létszer is megszakítva a város áramellátását.
A szakadár Donyecki Népköztársaság területén az ukrán tüzérség 22 áramellátó létesítményre mért ismételt csapásokat – mondta. Emlékeztetett rá, hogy szeptember 1-jén a Donyecki Szénenergetikai Vállalat három bányáját lőtték, ahol több tucat bányász rekedt a föld alatt az áramkimaradás miatt. Szombaton Donyeck Petrovszkij kerületben 19 transzformátor-állomás áramellátása szakadt meg ukrán belövések miatt, aminek következtében több mint 1600 polgári létesítmény maradt áram nélkül.
A helyi Moszkva-barát hatóságok vasárnap közölték, hogy éjjel leállították a zaporizzsjai atomerőmű utolsó, hatodik reaktorblokkját, arra hivatkozva, hogy a létesítmény vezetékeit ukrán tüzérségi csapások megrongálták. A létesítmény újraindításának feltételeként a támadások megszüntetését és a frontvonal eltávolodását nevezték meg.
Az erőművet dízelgenerátorokról látják el árammal. A helyi polgármesteri hivatal szerint Enerhodar áramellátását is alternatív forrásokból biztosítják.
Vasárnap Ukrajna több orosz és szakadár ellenőrzés alá került településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsorában azt mondta, hogy Oroszország nem zárkózik el az Ukrajnával folytatandó tárgyalásoktól, „azoknak viszont, aki elzárkóznak, meg kell érteniük, hogy minél jobban elhúzzák ezt a folyamatot, annál nehezebb lesz megállapodni”.
Lavrov azt állította, hogy a Nyugat azért igyekszik távol tartani az orosz küldöttségeket a nemzetközi tanácskozásoktól, mert „fél az egyenes párbeszédtől”. Elmondta, hogy az orosz küldöttség még mindig nem kapta meg az amerikai vízumokat ahhoz, hogy rész vehessen az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődő 77. ülésszakán. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint szombaton Az ihlet percei című előadással megkezdte 145. évadját a Mariupoli Drámaszínház. Mivel a színház épülete a háborúban erősen megrongálódott, az előadást egy másik helyszínen tartották meg. Az első előadást az Azovi-tenger partján fekvő kikötőváros náci megszállás alól való felszabadulásának szentelték.
(MTI)
