Szakértők is értetlenül állnak az orosz légierő visszafogottsága előtt
Oroszországnak az Ukrajna elleni invázió során azt az alapvető elvárást sem sikerült teljesítenie, hogy légi felsőbbrendűséget alakítson ki az alacsony kapacitással rendelkező ukrán légierővel szemben.
Az amerikai hírszerzés hónapokkal az invázió előtt azt jósolta, hogy Moszkva azonnali mobilizálni fogja a hatalmas légi erejét, amellyel dominálni fogja Ukrajna légterét. A háború hetedik napjába lépve azonban látszik, hogy Moszkva nagyon óvatosan bánik a légierővel, erősen kockázatkerülő magatartást tanúsítanak.
„Nem nagyon akarnak nagy kockázatokat vállalni a saját repülőikkel és a saját pilótáikkal” – fogalmazott a Reutersnek egy névtelenségét kérő amerikai védelmi forrás az orosz légierő eddigi visszafogottságával kapcsolatban.
Annak ellenére, hogy a számok terén nagyon durva fölénye van az orosz hadseregnek Ukrajnával szemben, az ukrán légierő és a légvédelmi rendszerek is működőképesek és meglehetősen hatékonyan kapcsolnak le orosz gépeket – ez pedig a katonai szakértőket is meglepi.
Nagyon sokan azt várták, hogy a háború megindítását követően Oroszország azonnali megpróbálja elpusztítani Ukrajna légi erejét és légvédelmi rendszereit, az egyik londoni think-tank szerint ez lenne a logikus lépés, ami 1938 óta minden háborúban így történt.
Az ukrán légierő viszont továbbra is képes ellentámadásokat indítani az orosz gépekkel szemben, ráadásul a szárazföldről indítható légvédelmi rakétáik továbbra is kockázatot jelentenek az orosz pilóták számára.
Rob Lee, a Foreign Policy Kutatóintézetének katonai szakértője elmondta, hogy nagyon sok érthetetlen dolog történik jelenleg. Példának felhozta, hogy „totális erőfelhasználásra” számított a háború elején, ami nem történt meg:
Ukrajna már repüléstilalmi zónát követel a nyugati hatalmaktól, ám ez nagyon veszélyes lenne arra tekintettel, hogy akkor az Egyesült Államok vagy egyéb NATO-országok belecsúszhatnának a konfliktusba, ami világháborút eredményezhet.
Az orosz légierő ráadásul nem mutat olyan nagy fenyegetést, ami indokolná a repüléstilalmi zóna bevezetését. Katonai szakértők ráadásul úgy látják, meglehetősen rossz a koordináció a légierő és a szárazföldi csapatok között, sokszor az egyes hadoszlopok sokkal előrébb vannak, mint ahogyan a légierő tudná fedezni őket.
Ennek következtében pedig az orosz katonák sokkal inkább kitettek az ukrán támadásnak az olyan eszközökkel, mint a török fejlesztésű szuperdrón vagy a brit páncéltörő rakéták. David Deptula, aki korábban az amerikai légierő egyik parancsnoka volt, aki éppen az észak-iraki repüléstilalmi zóna idején irányította az amerikai csapatokat, szintén meglepődött az oroszok finomságán:
Miközben Oroszország alulteljesít, Ukrajna jelentősen túlteljesít az elmúlt napok során a háborúban, pedig teljesen eltérő katonai tapasztalataik vannak a mögöttünk álló néhány évből. Ukrajna például egy klasszikus, első világháborút idéző állóháborút vívott a keleti oroszbarát szakadárok ellen, mindössze ennyi tapasztalatuk van.
Oroszország viszont Basír Al-Aszad oldalán a szíriai háborúba lépett bele, amely az egyik legkomolyabb és legbrutálisabb háború volt az elmúlt évtizedből. Ekkor pedig demonstrálták, hogy igenis össze tudják hangolni a szárazföldi manővereiket légi- és dróncsapásokkal.
Szakértők szerint Ukrajna ezen eredménye, hogy képes volt életben tartani a légi erejét, nagyon jól mutatja az ország ellenállását és hatalmas löketet adhatott a katonák moráljának. Ennek kapcsán még mítoszok és anekdoták is kialakultak, elég csak „Kijev Szellemére” gondolni, aki állítólag 7 orosz vadászgépet szedett le egymaga.
Az Egyesült Államok becslései szerint Moszkva eddig mintegy 75 repülőt használt az Ukrajna elleni invázió során, amely azért is érdekes, mert több száz vadászgéppel és támadó helikopterrel rendelkeznek, amelyek ezek szerint továbbra is csak készenlétben vannak.