„Az eddig kivetett vámtarifáknak láthatóan volt néhány feltehetően nem szándékolt hatása is” – írja a The Washington Post. „Az Egyesült Államok például most jobban függ Oroszországtól karbamid – azaz karbamid műtrágya – terén, ami elengedhetetlen a gabonafélék, például a búza, kukorica és rizs termesztéséhez.”

A pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó new york-i StoneX elemzése szerint 2025 májusában az orosz szállítmányok az Egyesült Államokba érkező karbamidimport 64%-át tették ki, ami körülbelül kétszerese a korábbi arányuknak, még azelőtt, hogy Trump új, 10%-os vámtarifát vetett ki a legtöbb országra – többek közt olyan műtrágyaszállítókra is, mint Katar és Algéria -, Oroszországot viszont ezek alól kivonta.

A döntés hátteréről az amerikai kormányzat annyit közölt, hogy Moszkvával szemben már így is számos szankció van érvényben, ezért nem terhelték további vámokkal az orosz exportot. Az Amerikai Statisztikai Hivatal – július elején közzétett külkereskedelmi jelentése szerint Oroszország májusi exportja az Egyesült Államokba elérte az 539,6 millió dollárt, ami az elmúlt évek egyik legmagasabb értéke. Összehasonlításképp: áprilisban 492,1 millió dollár, márciusban pedig 523,5 millió dollár volt ez az összeg. Ennél magasabb értéket csak 2023 márciusában regisztráltak, akkor 562 millió dollárra rúgott az exportvolumen – írja a TASZSZ.

Ebből is jól jöhetnek ki az oroszok

A The Washington Post megjegyzi: a vámpolitikai fordulatot 2025. április 2-án jelentette be Donald Trump, amikor közölte, hogy 185 országra és területre vet ki vámokat. Az általános, 10%-os tarifa április 5-én lépett hatályba, míg az egyedi vámtételek április 9-től. Emellett április 3-án 25%-os vámot vezettek be az összes importált autóra is. Ezen a napon Trump 90 napra felfüggesztette a megtorló vámok egy részét, amit – a Fehér Ház magyarázata szerint – a folyamatban lévő kereskedelmi egyeztetések indokoltak.

Június 27-én Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan hivatalosan is értesíti azon országokat, amelyekkel nem kötnek kétoldalú egyezményeket, a további vámpolitikai feltételekről. Az amerikai adminisztráció júliusban már meg is kezdte ezeknek az értesítéseknek a kiküldését. A tervek szerint augusztus 1-jén lépnek életbe a kereskedelmi tárgyalások lezárásáról és az új importvámok bevezetéséről szóló döntések.

A kialakult helyzet komoly kérdéseket vet fel az Egyesült Államok gazdasági és külpolitikai stratégiáját illetően. Míg Washington számos szankcióval próbálja korlátozni Oroszország gazdasági mozgásterét – különösen az ukrajnai háború következményeként -, addig az importvámpolitika közvetve éppen megerősíti Moszkva pozícióját az amerikai piacon.

A műtrágyapiacon mutatkozó orosz dominancia azt is jelzi, hogy a szankciók és vámok bonyolult összjátéka könnyen vezethet előre nem látott és ellentmondásos eredményekhez. Az orosz karbamidexport felfutása ugyan gazdasági előnyt jelent Moszkvának, a hosszú távú amerikai függőség aggodalomra adhat okot, különösen egy olyan érzékeny ágazatban, mint a mezőgazdaság.