A döntés a 2022-es, nemzetközileg el nem ismert népszavazásokkal Oroszországhoz csatolt ukrajnai területek jogi státuszának megerősítését célozza. „2025. augusztus 1-jétől megszűnik a 1995. február 8-i, az orosz és ukrán kormány közötti határátkelőhelyekről szóló megállapodás alapján létrehozott orosz államhatáron fekvő átkelők működése – a mellékletben felsoroltak szerint.”

A rendelet szerint összesen 20 átkelőhelyet zárnak le, köztük 13 közúti és 7 vasúti határállomást. Ezek egy része jelenleg már nem tekinthető a két ország közötti határ részének, mivel a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságok, valamint a Herszoni és Zaporozzsjai területek 2022-ben – Moszkva értelmezése szerint – „Oroszország részévé váltak”.

A döntés Moszkva részéről nem csupán adminisztratív lépés, hanem világos politikai üzenet is: Oroszország a megszállt ukrajnai területek szuverenitását saját államhatárain belülinek tekinti. Bár a nemzetközi közösség többsége továbbra is elutasítja a Krím 2014-es, valamint a 2022-es kelet-ukrajnai és déli népszavazások jogszerűségét, a Kreml következetesen igyekszik formálisan is beépíteni ezeket a régiókat.

Moszkva saját területként tekint rájuk

A döntés hátteréről elsőként a TASZSZ, az orosz állami hírügynökség számolt be. A hivatkozott jelentés alapján a kormányrendelet a határokról szóló korábbi, 1995-ben Kijevvel kötött kétoldalú egyezmény egyes pontjainak megszüntetését is magában foglalja. A dokumentumban felsorolt átkelők közül több olyan települések közelében működött, amelyek jelenleg orosz ellenőrzés alatt állnak, és a Kreml szerint „a határok átrendeződése okán” okafogyottá vált a korábbi funkciójuk.

Független szakértők szerint a mostani lépés újabb lépcsőfok az orosz kormány részéről annak érdekében, hogy de facto ellenőrzését de jogi formában is elismertté tegye saját belső szabályozásában. Az, hogy ezek az átkelők többé nem orosz-ukrán határt szelnek át, hanem – Moszkva szerint – belső orosz területek közötti infrastruktúraként működnek, kulcsfontosságú elem lehet a további politikai döntésekhez, különösen a régiók adminisztratív újraszervezése során.

Ugyanakkor Ukrajna és a nemzetközi közösség változatlanul illegitimnek és megszállásnak tekinti a fent említett négy régió bekebelezését. Kijev semmilyen módon nem ismeri el ezeknek a területeknek az Oroszországhoz való tartozását, és továbbra is az 1991-es nemzetközi határokat tekinti érvényesnek.