A kormány szívesen vásárolna nem orosz földgázt, de ez nem így működik

Gulyás Gergely a Kormányinfón kérdésre válaszolva elmondta: a honvédelmi tárca jelezte, hogy az egészségügy mindenféle létszámkorlát nélkül készen áll sebesült ukrán katonák magyarországi fogadására.

A Budapestre tervezett oroszpárti tüntetéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, Magyarország elítéli az Ukrajnával szembeni orosz agressziót, majd hozzátette, a klasszikus liberalizmus szellemében a magyarországi jog 1990 óta – egészen szélsőséges esetektől eltekintve – védi a gyülekezéshez való jogot. Soron kívül Andrei Mangra zokogva adott interjút, késsel kergették a támadói a lakásában

A miniszter bölcsnek nevezte azt az amerikai és NATO-véleményt, hogy Oroszországgal minden közvetlen összeütközést el akarnak kerülni, jelezve, hogy ezzel ért egyet a magyar kormányfő is. Harmadik világháborút senki nem akar – fogalmazott, hozzátéve, így volt ez a hidegháború legsúlyosabb időiben is.

Arról, hogy Magyarország Európában elsőként jelezte, hogy elfogadják a Gazprom szerződésmódosítási kérelmét, a miniszter úgy fogalmazott: szemben azokkal az országokkal, akik ugyanezt tették, csak nem mondták el, „mi őszinték vagyunk”. Gulyás Gergely egy válaszában arról beszélt: az orosz földgáztól nem lehet, a kőolajtól pedig nehéz, drága függetlenedni. 2010 óta jelentősen fejlesztették a környező országokkal összekötő interkonnektorokat, de azokból is orosz földgáz érkezik.

Mi lennénk a legboldogabbak, ha nem orosz földgázt kellene vásárolni, hanem ugyanezen az áron lehetne mást – fogalmazott a miniszter, aki szerint alternatív forrásból csak sokszoros áron, nem elegendő mennyiségben lehet pótolni az orosz gázt.

Jelezte: most indul a gáztározók feltöltési időszaka, a kormány szeretné a korábbi évekhez hasonlóan feltölteni a tározókat, amiket a kormány vásárolt vissza, miután „a posztkommunisták” privatizálták azokat. Gulyás Gergely elmondta: az orosz kőolaj és fölgáz is folyamatosan érkezik Magyarországra, „és azt reméljük, hogy ez így is marad”, Magyarország kilenc másik országhoz hasonlóan euróban fizet, amit az érintett bank rubelre vált. Később kijelentette: a kormány minden helyzetre igyekszik felkészülni, de nem számítanak arra, hogy a Gazprom Magyarország felé is leállítaná a gázszállítást, Magyarország a fizetési kötelezettségeinek eleget tesz.

Gulyás Gergely felidézte: már a kampányban is a rezsicsökkentés és a benzinárstop ellen érvelt az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, ezért is kérték a kormánypártok azok szavazatát, akik fenn akarják tartani ezeket az intézkedéseket. Hangsúlyozta: a kormányoldal nagy fegyverténynek tartja, hogy GDP-arányosan Magyarország költ a legtöbbet az Európai Unióban, de talán Európában is családtámogatásra, és ezeket a juttatásokat a munkával kötik össze, így ezeket az intézkedéseket fenn kívánják tartani.

Arra a felvetésre, hogy érdekképviseletük szerint a 600 kis hazai benzinkút 90 százaléka tönkremehet a jelenlegi árstop-rendszer miatt, Gulyás Gergely elmondta: a kormány nem fontolja meg a szisztéma átalakítását, hiszen a szociális alapú kedvezményrendszer rendkívüli adminisztrációval járna, ezért ez „a gyakorlatban végrehajthatatlan felvetés”, ahogy nem lehet megduplázni a kis kutaknak adott 20 forintos literenkénti támogatást sem.

Az élelmiszerárstop kapcsán Gulyás Gergely arról is beszélt: az érintett ágazatok jelentős profitot realizálnak, ezért a kérdés az, hogy a multinacionális cégek profitja vagy a magyar családok érdeke az első egy válsághelyzetben. A február óta fennálló intézkedések éves szinten nézett 50 milliárd forintos költségét nagyrészt a nagy multinacionális élelmiszeripari láncok szenvedik el, a kiskereskedők jóval kisebb részben.

A miniszter hangsúlyozta: a kiszámíthatatlan helyzet miatt nem lehet hosszú távú döntéseket hozni az ár- és a kamatstopról; a kormány azzal próbálkozik, hogy ezen intézkedések határnapjait „összerendezze”. Az uniós helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírása Gulyás Gergely közlése szerint csak az Európai Bizottságtól függ, a kérdésben folynak a tárgyalások. Nem látunk – különösen a most megérkezett kondícionalitási levél után – olyan problémát, ami ne tudnánk rendezni – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: a brüsszeli bírálatok között az elfogadható kritikák (így az egyszereplős közbeszerzések magas száma) mellett vannak képtelen, abszurd, az Európai Unió válságát mutató felvetések is.

Példaként hozta fel, hogy a bírák kirendelésének kérdésébe szólna bele az Európai Bizottság. Megjegyezte, a kirendelés technikai kérdés, bírákat pedig Magyarországon a 2006-os események kapcsán befolyásoltak. Szerinte jogi alapon nem juthat el oda az eljárás, hogy uniós forrásokat vonnak el Magyarországtól, de ha politikai síkra terelődik a vita, bármi megtörténhet.

Gulyás Gergely megjegyezte, az uniós források „magyar források, amik nekünk járnak”, azokról megállapodás született korábban azért, mert a közös piac részei vagyunk, és annak szabályait betartjuk, ezért azokat „előbb vagy utóbb, így vagy úgy meg fogjuk kapni”. A gyermekvédelmi népszavazásról a tárcavezető kijelentette: a kormány célja az volt, hogy megvédje a gyermekvédelmi törvényt, és politikai jelentősége van annak, hogy 1990 óta soha ennyien egy véleményt, egy pártot, egy politikai akaratot nem támogattak, mint a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseire adott „nem” válaszokat. Ha van olyan javaslat, ami ezt a célt még jobban szolgálja, a kormány nyitott rá, de jelenleg nincs ilyen az Országgyűlés előtt – fűzte hozzá. Hangsúlyozta: a gyermekvédelmi törvény volt az, amelynek elfogadása után visszalépett az Európai Bizottság a helyreállítási alap aláírásától. Az egyeztetések során mindig érintették a törvényt, a kormány jelezte, hogy azon nem tud változtatni – a népszavazás eredményét követően pedig végképp nem – de elfogadhatónak tartják, ha bizonyos támogatásokat más területekre adnak.

(MTI)