Minden háborúban akadnak olyan egységek, amelyek kiemelkednek a többi közül, mások pedig a kudarc szimbólumává válnak. A 331. gárda ejtőernyős ezrede nagy reményeket fűzött az előbbihez, de végül az orosz villámháború meghiúsulásának jelképévé váltak.

A parancsnokot, Szergej Szuharev ezredest március 13-án ölték meg Ukrajnában, aki posztumusz az Orosz Föderáció Hőse kitüntetést kapott. Temetésén Jurij Szadovenko védelmi miniszter-helyettes azt mondta, az ezredes „a jövőért élt, népünk jövőjéért, a nácizmus nélküli jövőért”.

Bár Oroszországban nem tudósítanak az orosz erőket ért veszteségekről, a BBC a nyilvánosságra kerülő anyagok felhasználásával összegyűjtötte az előrenyomulás történetét, és megállapította, hogy a 331. elit ezred legalább 39 tagja meghalt.

A katonák az orosz légideszant erők által vezetett, Fehéroroszországból Ukrajnába nyomuló, VDV mozaikszóval ismert oszlophoz tartoztak. Jelenlétük kiemelte a főváros fel előretörés elsődlegességét, a csapatok azonban gyorsan patthelyzetbe kerültek Kijev külvárosában, Bucha, Irpin és Hostomel pedig a kegyetlen háború szimbólumává váltak.

A 331-esek az orosz hadsereg kiválasztottjának tartották magukat, egy tavaly májusi videóban egy tábornok úgy fogalmazott, az ezred katonái „a legjobbak közül a legjobbak”. Az egység szolgált a Balkánon, Csecsenföldön, a 2014-es orosz beavatkozás idején a Donbász régióban, és rendszeresen részt vett a Vörös téri felvonuláson Moszkvában. Az ezred egyben Oroszország politikáját is demonstrálja, amelynek értelmében a nemzeti szolgálatot teljesítő katonákat szerződéses hivatásosokkal cserélték le.

Március elején kezdtek terjedni a hírek az 331-es halálesetekről, ahogyan pedig a temetések elkezdődtek, keserű beszélgetés indult meg a közösségi médiában. A Facebook orosz megfelelőjén, a V’Kontakte-on emlékoldalak jöttek létre, hogy virtuális gyertyákkal állítsanak emléket az odaveszett katonáknak.

A hozzátartozók megható sorokat osztanak meg szeretteikről, és többen azért könyörögnek, hogy a háború véget érjen, és a katonák hazatérhessenek családjaikhoz. Bár a háborúval szemben megfogalmazott kritika nagy kockázatot rejt, egyes megjegyzések a Kreml hivatalos magyarázatába vetett hit elvesztésére utalnak.

„A parlamenti képviselők gyerekei miért nincsenek a fronton? A többségük egyébként is Európában él. A hétköznapi fiúk ok nélkül halnak meg” – írta az egyik őrmester emlékoldalán egy nő, aki nem nevezi nevén Putyint, de úgy fogalmaz, „háborút játszik, és „fiúk ezreit küldi meghalni”.

Az emlékfalakon ukrán hangok is feltűnnek, amint a halottakat gúnyoló kommenteket tesznek közzé.

„Több mint 15 ezren meghaltak már, és ez folytatódni fog ameddig a földünkön vonulnak. Senki sem hívott titeket, rohadt megmentők.”

Az ukránok folyamatosan hangoztatják a 311-es veszteségeit, és lelkesen állítják, hogy az ezredet „eltörölték”. Ilja Ponamarjov, Kijevben élő egykori orosz képviselő elmondása szerint a helyiek az egység sorsát „a karma tökéletes példájának” tekintik; őket tartják felelősnek ugyanis a 2014-es donbászi harcok során több száz ukrán katona megölésével, megszegve a tűzszüneti megállapodást.

Azt állítani, hogy az egységet eltörölték, erős túlzás, Kostromában élő helyiek szerint azonban az 331-es eddig körülbelül 100 tagot veszíthetett, ami meghaladja az afganisztáni és csecsenföldi konfliktusok veszteségeit. Ezzel a februárban magabiztosan útnak induló ezred olyan hírnévre tett szert, amelyre egyetlen katona sem vágyna.