A török állami médiumok beszámolói szerint a hatóságok szombat reggel őrizetbe vették Abdurrahman Tutderét (Adiyaman), Zeydan Karalart (Adana) és Muhittin Böceket (Antalya). Mindhárom polgármester a legnagyobb ellenzéki párt, a CHP színeiben nyerte el mandátumát.

Az isztambuli ügyészség közlése alapján „a három polgármester ellen korrupcióval és hivatali visszaéléssel kapcsolatos ügyekben indult nyomozás”, de részletes vádemelésről egyelőre nem számoltak be. A legújabb őrizetbe vételek árnyékában különös súlyt kap az isztambuli főpolgármester, Ekrem İmamoğlu ügye, akit márciusban ítéltek el korrupciós vádak alapján.

İmamoğlut a közvélemény Erdoğan legnagyobb politikai kihívójaként tartja számon, az ítéletet követő hetekben pedig országszerte tömeges tüntetések zajlottak a döntés ellen. Bár az ítélet nem lépett azonnal jogerőre, a CHP később hivatalosan is İmamoğlut nevezte meg a 2028-as elnökválasztás elnökjelöltjeként, ami tovább fokozta a feszültséget a kormány és az ellenzék között – írja a Politico.

Újabb letartóztatások zajlottak

A hét folyamán több más CHP-s politikus és tisztségviselő is a hatóságok látókörébe került. Az AP hírügynökség jelentése szerint a volt izmiri polgármestert – Törökország harmadik legnagyobb városának volt vezetőjét – 137 másik hivatalnokkal együtt tartóztatták le, korrupcióval és közbeszerzési szabálytalanságokkal összefüggésben.

Szintén szombaton került nyilvánosságra, hogy a manavgati polgármestert és további 34 személyt is őrizetbe vettek, hasonló korrupciós vádak alapján. A török állami hírügynökség szerint ezek a nyomozások is részei annak az átfogó vizsgálatsorozatnak, amely az utóbbi hónapokban több tucat ellenzéki önkormányzati vezetőt érintett.

A nemzetközi közvélemény és több emberi jogi szervezet is aggodalmát fejezte ki az utóbbi időben Törökország politikai irányvonalával kapcsolatban. A CHP szóvivője korábban úgy fogalmazott: „A hatóságok politikai bosszúhadjáratot folytatnak, miközben a törvényesség és az átláthatóság elvét csak szavak szintjén tartják tiszteletben.”

A török kormány hivatalos álláspontja szerint „minden nyomozás és letartóztatás jogi alapon, független igazságszolgáltatás keretében zajlik”, és a hatalom visszautasítja azokat a vádakat, miszerint politikai szándék húzódna meg az intézkedések mögött.