Orbán Viktor szerint a paksi beruházás nélkül nem lesz olcsó energia

LMP: az összeomlás szélén van a víziközmű szektor Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy az összeomlás szélén van a víziközmű szektor: a megtermelt ívóvíz 25 százaléka a rossz állapotú közművek miatt felhasználás nélkül elfolyik, az elmúlt tíz évben megduplázódott a csőtörések száma, a vízrendszerek 20 százalékának pedig mindössze megfelelő a minősítése.

Szerinte a problémákra a kormány nem tudott érdemi választ adni, most pedig „kikényszerített államosítás” indult, vagyis a kormány azt üzente a városoknak, akkor kapnak támogatást, ha térítésmentesen átadják a közművagyont. Soron kívül Gyújtogatás áldozatai lettek a Fidesz választási plakátjai

Orbán Viktor miniszterelnök két nagy megoldatlan kihívást említett, amelyek megoldása szerinte alapvetően pénz kérdése. Elsőként a villamosenergia-hálózat átalakítását említette, hogy olyan rendszert hozzanak létre, ahova az alternatív energiaforrásokat be lehet táplálni, ehhez a kormányfő közlése szerint 16 ezer milliárd forintra van szükség. A második problémaként az ívóvízellátást említette.

Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy a 2023-as költségvetés segít abban, hogy az ország túlélje a szankciók miatti magas energiaárakat és 2024-ben lehet majd beszélni a fejlesztésekről. A miniszterelnök szerint ha az EU odaadja azokat a forrásokat, amelyeket Magyarország erre a célra különített el, akkor egyszerűbb lesz a fejlesztés, ha nem, akkor a pénzpiacokról kell forrást szerezni. Orbán Viktor azt mondta, az önkormányzatokra nézve nincs kényszer a víziközművek államosításra.

Ha átadják a víziközműveket, akkor az állam átveszi, ha nem adják át, akkor tartsák meg, de akkor teljes mértékű támogatásra nem tudnak ígéretet tenni nekik, közösen kell viselni az önkormányzati tulajdonban maradt víziközművek terhét valamilyen arányban – mondta, jelezve, hogy az arányról még tárgyalnak. Keresztes László Lóránt viszonválaszában azt kérdezte, valóban zöld utat adott a kormány a szélenergiára?

Orbán Viktor azt mondta, szélenergiával kapcsolatban a kormány nem hozott semmilyen döntést. Kifejtette, a nap- és a szélenergia a két legdrágább energia, mivel a Nap nem süt mindig és a szél sem fúj mindig, ezért a rendszer működtetéséhez energiát kell vásárolni, hogy fent lehessen tartani az energiaszállításhoz szükséges feszültséget a hálózatban. Egy egységnyi energiát megtermelünk, egyet pedig megvásárolunk, ez megduplázza az árat – mondta. Hozzátette: a kormánynak nem ok nélkül az a meggyőződése, hogy a paksi beruházás nélkül nem lehet olcsó energiát az ipar és a lakosság rendelkezésére bocsátani.

MTI