Ilyet még Orbán Viktor sem látott

Ma már nem az a választás tétje, hogy Magyarország „előre menjen, nem hátra”, hanem a béke vagy a háború – erről Orbán Viktor miniszterelnök az Origo internetes portálon csütörtökön megjelent interjúban beszélt. A kormányfő úgy fogalmazott: a magyarországi baloldal a békére nézve súlyos kockázatot jelent, míg a Fidesz garanciát. Kitért arra is: a választások után az „adatügyet” meg kell vizsgálni, értékelni kell nemzetbiztonsági szempontból is.

 A miniszterelnök szerint ez egy furcsa választás, mert menet közben változott meg a választás tétje. „Ilyet még én sem láttam” – fogalmazott. Rámutatott: amikor a kampány megkezdődött, az előválasztást megindították az ellenfelek, akkor világossá vált, hogy a választás tétje az, visszajön-e, ami 2010 előtt volt, a bukott múlt, vagy „mehetünk tovább”.

A kampány kellős közepén azonban szomszédunkban kitört egy háború. Nem olyan, mint 1999-ben a délszláv háború második köre, ami véres volt és kegyetlen, de Magyarországnál kisebb államok összecsapása volt. Most a 40 milliós Ukrajna és a 140 milliós Oroszország háborúzik, ebből ráadásul az egyik atomhatalom. Egy olyan esemény vágta félbe a kampányt, amire korábban nem volt példa – fejtette ki a kormányfő.

Kitért arra is: minden baj ellenére ma azért lehet biztonságérzetünk, mert bár Oroszország atomhatalom és az ereje nem kétséges, de a NATO erősebb. Zajlik a szomszédban egy háború, amelyben egy világhatalom vesz részt, de ha ez a világhatalom túl akarna lépni Ukrajna határain, akkor beleütközne a NATO falába, és az meg fog védeni bennünket – hangsúlyozta.

NE HAGYD KI

Európa

Mégsem bojkottálják az uniós vezetők a magyar soros elnökség által szervezett eseményeket

Orbán Viktor a múlt heti NATO- és EU-csúcsról szólva azt mondta, a mostani találkozón olyat látott, amit korábban soha: most stratégiai alternatívák versengtek egymással. Láthatóan kialakult egy országcsoport, amely a NATO minél nagyobb részvételét szeretné ebben a konfliktusban, nem ukrán-orosz háborút lát, hanem orosz agressziót, most még Ukrajna, de később a NATO világával szemben, és azt gondolja, nem lehet elkerülni a bevonódást ebbe a háborúba.

A másik álláspont a miénk, amely szerint ebbe a konfliktusba a NATO-nak nem kell fegyvereket és katonákat küldenie. „A mi álláspontunk jelenleg a többségi vélemény, és ezért a NATO azt a döntést hozta, hogy nem vesz részt ebben a katonai konfliktusban: nem küld katonát, nem küld fegyvert” – közölte a kormányfő. Ugyanakkor – tette hozzá -, ha a háború elhúzódik, és vannak erre utaló jelek, akkor ez a stratégiai dilemma újra és újra minden egyes NATO-csúcson előkerül. Legközelebb a júniusi madridi csúcson találkoznak, és arra számít, hogy ha a háború addig nem ér véget, vagy nem lesz tartós tűzszünet, akkor ez a kérdés ismét előkerül.

Beszélt arról is, a magyar baloldal, bár nincsen kormányon, része a nemzetközi politikának. Ők állást foglaltak ebben a kérdésben, és ezt nemzetközi partnereikkel le is egyeztették – mutatott rá. A miniszterelnök azt mondta: ha a baloldal nyerne a vasárnapi választáson, akkor azonnal megkezdődnének a fegyverszállítások Ukrajnába, Magyarország területén átengednék az összes, halált okozó fegyvert, sőt Magyarország is az éppen nem használt, de harci értékkel rendelkező fegyvereit rögtön Ukrajna rendelkezésére bocsátaná. Magyarország csatlakozna ahhoz a csoporthoz, amely a NATO beavatkozását sürgeti ebben a konfliktusban. Ezért a választás tétje most béke vagy háború – fogalmazott, kiemelve: a baloldal a békére nézve súlyos kockázatot jelent, míg a Fidesz garanciát.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének Márki-Zay Péternek hozzá intézett nyílt levelére úgy reagált: 2010-ben, amikor súlyos volt a helyzet, akkor sem megszorításokat vezettek be, hanem teljesen újraszerkesztették a gazdasági életet. Ha a baloldal nyerne vasárnap, akkor lenne megszorítás, ha pedig a jobboldal nyer, akkor nem lesz megszorítás – jelentette ki, megjegyezve: nem hiszi, hogy a vele való levelezgetés segítene itt a legtöbbet. A baloldal miniszterelnök-jelöltje jobban tenné, ha Gyurcsány Ferenccel beszélne, mert ők szoktak megszorítást csinálni – tette hozzá.

A gazdasági helyzetet elemezve kitért arra, van egy mesterséges árfelhajtó politika Nyugaton, miközben beütött az infláció. Az infláció 50 százaléka is az energiaár-emelésből, az elhibázott brüsszeli energiapolitikából származik. E mellé most még jött a háború, és úgy döntöttek, hogy szankciókat fognak alkalmazni.

„Ezzel mi soha nem értettünk egyet, de az egység érdekében nem is akadályoztuk meg” – fogalmazott, majd kitért arra is, hogy az olcsó orosz energiahordozókról való gyors leválás terve még egy lökést adott az inflációnak. Orbán Viktor szerint mindebből egy dolog következik: az egész európai gazdaságot újra kell szerkeszteni. Szerinte egy nagyon nehéz, intellektuálisan rendkívüli izgalmas, de politikailag kockázatos időszak előtt áll az egész Európai Unió.

Megjegyezte: Magyarországot oroszbarátsággal vádolják, holott teljesen nyilvánvaló, hogy Németország sokkal szorosabb kapcsolatot épített ki Moszkvával, és sok francia cég nem jött ki Oroszországból a háború ellenére sem. Azt mondta, a Magyarországgal szembeni támadások indokolatlanok, politikai célzatúak, és valójában azt akarják elérni, hogy a közép-európai együttműködésben részt vevő államok gyors fejlődése ne jelentsen kihívást Európa nyugati fele számára. Az egész mögött ráadásul meghúzódik egy kulturális elidegenedés is. A nyugati országok bizonyos tradíciókat tehertételnek tartanak a jövő szempontjából. Ilyennek nevezte a nemzeti és a keresztény tradíciót, aláhúzva: a közép-európaiak ezeket nem egy levetendő nehezéknek, hanem erőforrásoknak tekintik.

(MTI)