Szakértő: az Orbán-kormány is érti, hogy a háború miatt kevesebb helyük van a manőverezésre
Magyarország álláspontját az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban többször is kritika érte, hogy nem kellően szolidáris Ukrajnával.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A főként balkáni hírekre fókuszáló angol nyelvű hírportál, a Balkan Insight tett közzé terjedelmes írást arról, hogy Magyarország meglehetősen nehéz külpolitikai helyzetbe került, mivel az Orbán-kormánynak okosan kell manővereznie az eddigi oroszpolitika és a nyugati elkötelezettség között.
Az írásban kiemelik, hogy Magyarország kapcsolatai megromlottak a szövetséges hatalmakkal, Lengyelország is több alkalommal kritikus volt a magyar kormánnyal. Az is beszédes, hogy Orbán újabb kétharmada után az első külföldi vezető, akit meglátogatott, a szintén oroszpártisággal vádolt szerb elnök, Alekszandar Vucic volt.
„A kormány pontosan érti, hogy az Ukrajnában zajló háború miatt kevesebb helyük van a manőverezésre. A háború világossá tette, hogy nincs más választás, mint a nyugati szövetség”
fogalmazott Anton Bendarzsevszkij, a Danube Institute kutatója.
Bendarzsevszkij szerint a nyugati partnerekkel való újraegyesülés egyébként is elkerülhetetlen volt, azonban a háború még nagyobb nyomást helyezett a kormányra, hogy ezt tegyék. A szakértő hozzátette: a politikában egy napról a másikra nem tudsz irányt váltani, ehhez idő kell.
A kutató a háborúra kitérve kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint Vlagyimir Putyin nem fog elbukni a közeljövőben és nem hiszi el azokat a pletykákat sem, hogy halálos beteg. Mint mondta, a gyors rezsimváltás inkább vágyálom a Nyugattól, ami szerinte tévedés:
„Putyin elnök talán 2036-is hatalomban maradhat, és egy nagyon agresszív, militarizált országot fog vezetni. Erre a forgatókönyvre kell készülnünk. Oroszország talán meggyengül gazdaságilag, de nem fog eltűnni”
A Balkan Insight szerint nemcsak a Nyugatnak, hanem Magyarországnak is vannak illúziói, például abban, hogy majd Franciaország és Németország is követni fogja a magyar „pragmatizmust”. Orbánék arról is beszéltek már, hogy bár ők ellenezték a leghangosabban az olajembargót, az olyan kevésbé harcos államok, mint Szlovákia, Csehország, Bulgária vagy Ausztria, egyetértettek velük.
Az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok azonban most komoly kényelmetlenséget okoznak egész Európában. Magyarország kifejezetten éltette ezeket a kapcsolatokat, Szijjártó Péter még optimista is volt azt illetően, hogy a háborús helyzet ellenére Oroszország segítségével fogják tudni a Paksi Atomerőművet kiterjeszteni.
A magyar kormány azonban úgy tudni, egyre inkább reménykedik abban, hogy a Roszatom felmondja a szerződést és nem fogja véghezvinni a befektetést – csak azért nem akarják ők felbontani, mert nem akarnak úgy járni, mint Finnország, amelynek most jelentős kártérítést kell fizetnie. Bendarzsevszkijnek is megvan a véleménye a Paks II helyezetéről:
„Értelemszerűen hatalmas problémák vannak. Pénzügyi gondok vannak orosz oldalról, nemcsak logisztikaiak, így sem szakértők, sem alkatrészek nem tudnak Magyarországra érkezni”
Nagy kérdés, hogy mi lesz az orosz-magyar kapcsolatok sorsa, viszont egyértelműen látszik a közvélemény alapján, hogy a magyarok meglepően nagy aránya az oroszok pártján áll és elképesztő összeesküvés-elméletekkel ugyan, de mindenáron védik az agresszorokat.
