Orbán Viktor: ne akarják ránk kényszeríteni azt, amit ők sorsnak neveznek, de mi végzetnek tartunk
Orbán Viktor a tusványosi beszédében feltette a kérdést: mik azon a kérdések, amelyekre válaszolni kell Magyarországnak.
Fotó:
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k), Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának elnöke (b) és Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (j) a miniszterelnök elõadása elõtt a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdõn 2022. július 23-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A miniszterelnök 2019 után először tartott Tusnádfürdőn beszédet, amelyben kijelölte, azokat a területeket, amelyekre Magyarországnak kiemelt figyelmet kell fordítani a jövőben.
Az első és legfontosabb kihívás a népesedés: továbbra is jóval több a temetés, mint a keresztelő. A helyzetünk javult, bár még mindig nem tudjuk biológiailag fenntartani magunkat – ellakják tőlünk Magyarországot és Kárpát-medencét.
Második kihívás: a migráció. Ennek kapcsán egy kis könyvajánló a miniszterelnöktől: a A szentek tábora, 1973, Jean Raspail tollából, amelyet nem rég adtak ki Magyarországon. Ez felvázolja a nyugatiak azon képességének hiányát, hogy megvédjék önmagukat.
„A Nyugat szellemi értelemben Közép-Európába költözött.” A „posztnyugatiaknak” tettünk egy ajánlatot, de visszautasították, inkább harcot folytatnak ellenünk. A kormányfő a morális kommentárokat ennek kapcsán félretette. Azonban kiemelte: a helyzet nem változott, csak kevesebb szó esik róla, migráció még mindig van, a Magyarország elleni bírósági ítéletet sem törölték el, csak levették az asztalról egy időre.
Mi csak azt kérjük: ne akarják ránk kényszeríteni azt, amit ők sorsnak neveznek, de mi végzetnek tartunk.
De van egy ideológiai csele is az internacionalista baloldalnak: azt mondják, hogy Európában eleve kevert fajú népek élnek. De Orbán Viktor szerint ez szemfényvesztés, amely összekever különböző dolgokat. Mi, itt, a Kárpát-medencében nem vagyunk kevert népek, itt minden nép az otthonában él. „Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni.”
Ma a helyzet az, hogy a mai iszlám tudja, hogy a Magyarországon keresztül vezető útvonalon a nándorfehérvári hagyományok miatt nem járható, ezért a déli útvonalat választották. Ez a gyerekeinknek ad feladatot: Nyugaton kell védekezni.
Kövér László gondolataival intett mindekit óvatosságra: a jó idők nehogy gyenge embereket neveljenek, akik rossz időket hoznak.
A következő téma a gender: Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt is bíróság elé citálták. Varga Juditnak köszönhetően ez a vita és az európai pénzek vitája más úton halad. Mi nem akarjuk megmondani, Európában hogyan éljenek, de: Magyarországon az anya nő, az apa férfi, a gyerekeinek pedig hagyják békén.
A miniszterelnök megjegyezte: ez nem ideológiai kérdés, hanem az élet kérdése. Itt a genderideológiának sosem lesz többsége. Mi maximum azt tudjuk kimondani: Transzszilvánia – de magyarul ezt is Erdélynek hívjuk.
Arra kért mindenkit: senkit ne tévesszen meg a háború, ezek a témák: demográfia, migráció és gender. De még a bal-jobb felállásnak is ez a tétje.
Hogyan tudunk védekezni? Először: el kell szánni magunkat. Másodszor: szövetségeseket kell keresni.
Ez adta a V4-es erősségét, azonban a posztnyugatiak mindent megtettek a bomlasztásért, ráadásul a háború megrázta a lengyel-magyar tengely stabilitását. Bár a két ország ugyanazt akarja, mégis más a megközelítés. A szlovákok és a csehek esetében nehezebb a dolog, ugyanis ők a posztnyugati modellt részesítik előnyben. A miniszterelnök szerint ez olyan, mint amikor valaki „beköti a lovait egy égő istállóba” – „sok sikert hozzá”.
