Orbán Viktor: „Háborús végkifejlet esetén is rendelkezünk megfelelő forgatókönyvvel és akciótervvel”

Hangsúlyozta: a járvány idején is meg tudták tartani azt, amit magyar kézbe vettek, sőt folytatták a kulcsvállalatok visszavételét, ezúttal a tiszántúli gáz- és áramszolgáltató került sorra. „A kuruc részek már szabadok, most Pannónia következik” – fogalmazott.

Arra is kitért: a válság ellenére „felturbózták” a magyar tőke külföldi befektetéseit is, hiszen már korábban eldöntötték, hogy amennyi profitot kivisznek Magyarországról az itt működő külföldi vállalatok, annyi profitot kell hazahozniuk a külföldön működő magyar cégeknek. Csak így lehet egyensúlyban tartani a magyar gazdaságot – jelentette ki, felsorolva a MOL és az OTP terjeszkedését, a magyar vállalatok külföldi beruházásait. Soron kívül Korlátozottan ugyan, de újraindult a vasúti közlekedés a Déli pályaudvaron

A járvány alatt a családoknál sem kellett behúzniuk a kéziféket, ezt tartja a magyar gazdaság válság alatti legnagyobb teljesítményének a miniszterelnök. A kormányfő hangsúlyozta: megkezdődött a 25 év alattiak adómentessége, a családok kézhez vehetik az adóvisszatérítésüket és a 13. havi nyugdíjak is megérkeztek a napokban. Utóbbi nemcsak gazdasági fegyvertény, de valódi jóvátétel is – értékelt.

„Azt adjuk vissza, amit a Gyurcsány-Bajnai kormány elvett” – fűzte hozzá. „Tizenkét évig dolgozott az ország, hogy a baloldal történelmi bűnét jóvá tegyük. Becsüljük meg!” – hangsúlyozta. Folytatódtak a külhoni magyarok programjai is, a határon túl már 170 új óvodát épített a magyar kormány és 790-et újított fel.

NE HAGYD KI

Sport

Orbán Viktor: az Aranycsapat mítosza tovább élhet

Orbán Viktor megtette az első lépést a sakktáblán

Magyarország a válság alatt is a saját útját járta, a gazdaság újraindításához nem a Brüsszeli recepteket, hanem „a Matolcsy-Varga féle gyógymódot” alkalmazta. Nem a fékre lépett, hanem kanyarban is előzött – jelentette ki.

A kockázat nem volt csekély, de eredményeként 2021-ben már 7 százalékos volt a gazdasági növekedés és az ország bőven ledolgozta a járvány miatti visszaesést. Az államadósságot sikerült 80 százalék alatt tartani, év végére pedig várhatóan 77 százalékos lesz, miközben Franciaország, Spanyolország és Olaszország adóssága is meghaladja a GDP-jük 100 százalékát. Beszámolt arról is, hogy még Ausztria államadóssága is magasabbra nőtt a magyarnál.

Elmondta azt is, hogy a járvány ellenére a minimálbér 2022-ben 20 százalékkal nő, a munkát terhelő adók pedig 4 százalékkal csökkennek. Orbán Viktor úgy értékelte a gazdasági eredményeket, hogy a mostani válságból erősebben jövünk ki, mint ahogy belementünk. „Mi a járvány idején sem adtuk fel a céljainkat” – összegzett.

„Tető alá hoztuk a nagy nemzeti megállapodást, amely magába foglalta a szakszervezeteket, a munkaadókat, a kormányt, és a megállapodást szentesítő parlamentet is. Kivéve persze a baloldalt, amely semmit sem szavazott meg” – fogalmazott.

Sorolta: a baloldal nem szavazta meg a koronavírus elleni védekezés alapjául szolgáló törvényt, a hitelmoratóriumot, a minimálbéremelést, a családi adóvisszatérítést, a 25 év alattiak adómentességét és az adócsökkentéseket sem. Azt is felidézte, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány a válság idején a jelenlegi kormánnyal éppen ellentétes utat járt be, „ők hátrafelé mentek”. Elvették a 13. havi nyugdíjat, egyhavi fizetést, egy év gyest, megszüntették az otthonteremtési programot és a családok adókedvezményét, fizetőssé tették az egészségügyet. Kétszeresére emelték az áram, háromszorosára a gáz árát.

Szólt arról is, Magyarországot instabil régiók veszik körül, ide sorolta a Nyugat-Balkánt, ahol szerinte ott vannak a „nagyfiúk” is, az Egyesült Államok, Európai Unió, Oroszország és Törökország. Szerinte a Balkán megnyugtatása egyszerű: gyors EU-tagság, kiegyezés Szerbiával és uniós Marshall-terv. Kár, hogy nem ez történik – jegyezte meg.

Putyin és Biden egy órán keresztül beszélt telefonon az ukrán válságról

Orbán Viktor értékelése szerint Magyarország az elmúlt években megerősödött, és nem fogja ölbe tett kézzel nézni, hogy a rossz nagyhatalmi politika károkat okoz a szomszédjában.

„Se Berlin, se Brüsszel nem csinálhat Balkán-politikát a magyarok ellenében, de még nélkülünk sem. Nem fogadunk el olyan brüsszeli döntéseket, amelyek ellentétesek Magyarország érdekeivel” – jelentette ki.

Úgy folytatta: Magyarország érdeke a béke, a gazdasági fejlődés és a térség beemelése az EU-ba, ezért szóba sem jöhet szankció, büntetőpolitika, kioktatás vagy bármilyen más nagyhatalmi arrogancia.

A miniszterelnök szerint nem a Balkánról, hanem a Balkánnal kell beszélni, a mindenkinek elfogadható békés rendezés lehetséges. Az orosz-ukrán konfliktusról szólva elmondta, el kell kerülni a háborút, nemcsak a humánum, hanem a magyar is érdek miatt is, mivel háború esetén százezerszám, akár milliós nagyságrendben érkeznének menekültek Magyarországra Ukrajnából és ez alapjaiban rajzolná át Magyarország politikai és gazdasági helyzetét.

Felidézte, akkor sem volt könnyű az országnak, amikor az 1990-es években a volt jugoszláv területekről érkeztek több tízezren. Ukrajnából sokkal többen jönnének, alighanem a visszatérés reménye nélkül – tette hozzá.

Elmondta, Magyarország a békéért dolgozik, de a kijelölt állami szervek megkezdték a felkészülést. „Háborús végkifejlet esetén is rendelkezünk megfelelő forgatókönyvvel és akciótervvel” – közölte. Orbán Viktor kitért arra, hogy Magyarország mérete, katonai és gazdasági ereje miatt nem képes döntő vagy akár csak mellőzhetetlen befolyást gyakorolni az EU, a Nyugat és Oroszország kapcsolataira.

Hozzátette ugyanakkor: Magyarország sohasem rejtette véka alá, hogy Brüsszel stratégiáját elhibázottnak, az Oroszország elleni szankciókat zsákutcának tartja. Kijelentette: az Oroszországgal való gazdasági együttműködés nélkül Európa továbbra is „vérszegény és sápatag”, stratégiai hiba az együttműködéstől elzárkózni és a hatalmas gazdasági lehetőségeket teljesen átengedni a kínaiaknak.

(MTI)