Orbán Viktor az Európai Unió energiapolitikáját kritizálta és az élelmiszerhiányról is beszélt
Magyarország miniszterelnöke ezúttal sem rejtette véka alá kritikáját az Európai Unióval szemben.
Fotó: Facebook/Orbán ViktorOrbán Viktor az energiaárak emelkedésével kapcsolatban leszögezte: fel kell függeszteni a „mesterséges brüsszeli áremelések politikáját”, mert amíg a háborús hatások el nem múlnak, addig nem tehetik ki a családokat annak, hogy három-négyszeresére növelik az energia árát. Most állítsuk le ezt a folyamatot, függesszük fel, ne emelje Brüsszel az energia árát, és akkor hirtelen kifizethető, vagy legalábbis elbírhatóbb lesz az energia ára – fejtette ki.
Hangsúlyozta: ettől a magyar javaslattól most még „epét hánynak” Brüsszelben, ezért egyelőre ezt csak nagyon „szerényen, óvatosan, szőrmentén” tudja felvetni. De – folytatta – meggyőződése, hogy egy-két hónap múlva nem lesz más választása a „brüsszeli bürokratáknak”, mint belátják, hogy abba kell hagyni a mesterséges áremelés politikáját.
Közölte: az energia ára már korábban elkezdett növekedni, a háború csak „rátett még egy lapáttal”, de valójában az energia ára azért nő Európában, mert az EU emeli az árakat. Az Európai Bizottság ugyanis azt mondja, hogy úgy kell megvédeni a klímát, hogy rá kell szorítani az embereket arra, hogy minél kevesebb energiát fogyasszanak, és ezért előre bejelentett módon, minden évben központilag emelik az energia árát.
Arra is kitért: az emelkedő infláció okai között is legalább 50 százalékos súllyal az energiaár-emelés található. Tehát ha a brüsszeli bürokraták nem emelnék az energia árát mesterségesen, azzal egy eszközt találnánk arra, hogy az áremelkedések ütemét fékezni tudjuk – tette hozzá.
Az ukrán-orosz háború miatti lehetséges élelmiszerhiány kérdéséről szólva felhívta a figyelmet arra: ebben az ügyben „valóban megkongatták a vészharangot” a francia elnök vezetésével, és „szokatlanul éles és durva hangon” beszéltek arról, hogy élelmiszerhiány léphet fel a világ több pontján, még Európában is.
Hozzátette: Ukrajna és Oroszország nagy gabonaexportőrök, a világ gabonakereskedelmének tekintélyes részét adják, és leginkább olyan helyekre szállítanak – így az afrikai térségbe – ahol nem terem meg a gabona, vagy nem terem elég. Rámutatott: a gabona hiánya nemcsak országokat, hanem egész nagy térségeket, sőt kontinenseket is képes destabilizálni, és miután az orosz-ukrán háború miatt azok a készletek kieshetnek, ezért baj lehet olyan helyeken, ahonnan egyébként milliószám szoktak érkezni migránsok Európába. Emlékeztetett: az arab tavasz volt a nagy migrációs hullám egyik elindítója, és annak az oka a gabonahiány volt.
Kiemelte: Magyarország a mostani technológiai színvonalán 17 millió ember élelmiszerrel történő ellátására képes, de ha „jobban csinálnánk a dolgunkat”, akkor ez akár 20 milliót is elérheti.
Elmondta, ha az árak elszaladnak, akkor hirtelen megjelennek majd olyan vevők, akik olyan magas árakat ajánlhatnak a magyar termékekért, hogy egész egyszerűen „kiszippantják az élelmiszerkészletet Magyarországról”.
Szerinte ezért kellett bevezetni azt a vitatott döntést – ami az EU-nak nem is tetszik – amely kimondja, hogy ha gabonát visznek ki Magyarországról, azt előzetesen be kell jelenteni, és hogyha az ország ellátásbiztonsága megköveteli, akkor a magyar államnak elővásárlási joga van. „Tehát nem veszünk el senkitől semmit, nem vagyunk kommunisták, de megvédjük a nemzeti érdeket, és ha egy adott szerződésben szereplő gabonamennyiségre szüksége van Magyarországnak, akkor belépünk és azon az áron meg fogjuk vásárolni.” – fogalmazott.
Úgy értékelt: ez ellentétes vagy legalábbis kívülről súrolja a ma fennálló Európai Uniós szabályokat, de hisz abban, hogy előbb-utóbb megváltoztatják ezeket a szabályokat, mert minden országnak szüksége lesz arra, hogy a saját polgárainak az élelmiszerbiztonságát garantálja.
Forrás: MTI
