Az Oktatási Hivatal adatai szerint amíg tavaly 59 ezer, addig 2019-ben 82 ezer nyelvvizsgázó kapott bizonyítványt. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakemberek szerint a nyelvvizsgázók számának csökkenésének hátterében nem csupán a koronavírus-járvány, hanem a nyelvvizsga-amnesztia is áll.

A nyelviskolák azonban gyorsan reagáltak a pandémia okozta helyzetre: a képzésük 70 százaléka már online zajlik, a tavalyi évben volt olyan időszak is, amilyen az órák száz százaléka webes felületen zajlott és ez gyakorlatilag megmentette őket a bezárástól – magyarázta Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.

Nem csupán a tanfolyamok, hanem a vizsgák egy része is teljesen online lett, a számítógépen keresztül történő vizsgáztatás akkreditációját nyolc központ kapta meg eddig.

Ahhoz, hogy valaki egy nyelvvizsgáig eljusson, egy hatékony nyelviskolai környezetben 600 nyelvi órára van szüksége, miközben a közoktatásban csaknem 1000 órát tanulnak a diákok. Annak hátterében, hogy sokan mégsem képesek nyelvvizsgát tenni, a tanítás minősége mellett az alacsony pedagógusbérek miatt kialakult nyelvtanárhiány is állhat.

A piac kicsit átalakult már a Covid előtt, az árakat emelni kellett, ez körülbelül 10-20 százalékos drágulást jelentett a tanfolyamoknál. Egy nyelvóra díja egyéni képzéseknél 4,5–6 ezer forint között alakul, csoportos tanulás esetén pedig 5–7 ezer – tette hozzá.