2020-ban 1706-na követtek el befejezett öngyilkosságot, míg egy évvel korábban 1550-en, az országos ráta ezzel a 10 százalékos ugrással visszatért 2016-hoz. A növekedés mértéke utoljára a 80-as ével elején volt ilyen magas. 

A magyar öngyilkossági adatok 100 000 főre kivetítve hagyományosan rosszak világviszonylatban, a 60-as évektől a rendszerváltásig világ élvonalába tartoztunk, azonban azóta stabilan csökkentek a számok egészen 2020-ig. 

A 15-19 éves korosztályban az öngyilkosságok száma 2013 óta nem csökkent. Míg 1995-ben még 74 kamasz vetett véget az életének, ez az adat 2013-ra 22-re csökkent, a következő évek viszont enyhe emelkedést hoztak: mintha ez a szám egyfajta padló lenne a korcsoportban – írja a Pénzcentrum.  

„Nemzetközi és hazai kutatások azt mutatják, hogy az öngyilkosságot megkísérlők és elkövetők legalább 90 százalékánál felállítható legalább egy pszichiátriai betegség, legtöbbször depresszió, ami leggyakrabban nem áll kezelés alatt“

– mondja Balázs Judit, gyermek-, és felnőttpszichiáter szakorvos, egyetemi tanár, az ELTE Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológiai Tanszék vezetője. 

„További rizikófaktorai az öngyilkosságnak a negatív életesemények: serdülőkorban ilyenek lehetnek az iskolai kudarcok, a családi problémák, a szakítás, az iskolai zaklatás. Az öngyilkosság további fontos rizikófaktora a korábbi öngyilkossági kísérlet és az olyan önsértés, ami nem feltétlenül öngyilkossági szándékkal történt. Utóbbi vizsgálatok alapján úgy tűnik, gyakoribb serdülőkorban, mint felnőttkorban, és az elmúlt években gyakoribbá vált.”

A szakemberek szerint az öngyilkosságok tavalyi megugrásának elsődleges oka a járvány miatti korlátozás, a karantén, a családok anyagi helyzetének bizonytalanabbá válása, valamint a kényszerű összezártság volt.

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége, hívja a 116-123, vagy a 06 80 820 111-es ingyenes számot, ahol a krízishelyzetben lévőket segítők nyújthatnak támogatást önnek.