Jelentősen emelkedett az öngyilkosságok száma a járvány kirobbanásának évében

Fotó: Unsplash/Thomas Dumortier
not image

Kornis Vivien

2021. szeptember 14. - 14:41

A férfiak esetében különösen dráma emelkedés látható a KSH statisztikái alapján, korosztályok szerint azonban még nem tették közzé az adatokat.

Nagyot ugrott az öngyilkosságok száma 2020-ban: tavaly 1706-an vetettek véget életüknek, míg egy évvel korábban, 2019-ben 1550-en. Ez 10 százalékos emelkedést jelent, amire a rendszerváltás óta egyszer sem volt példa – írja a 444

Bár a 90-es és a kétezres évek második felében előfordultak 2-3 százalékos emelkedések, hosszú távon javult a helyzet az elmúlt három évtizedben. 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a lap azt írja, hogy a növekedés elsöprő részét férfiak adják. Míg nők esetében hárommal nőtt az öngyilkosságok száma, 2020-ban 153-mal több férfi vetett véget életének, mint 2019-ben. A férfiak esetében ez 13 százalékos emelkedést jelent, a nőknél azonban 1 százalék alatti az arány.

„Mintha jelentkezett volna még egy „fertőző betegség”, ami nemek szerint válogat” – mondta el Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke a lap megkeresésére. A szakértő szerint elképzelhető, hogy a hagyományos nemi szerepek szerint élő családok esetében a válság miatt bekövetkező munkahely-elvesztést a családfenntartó férfiak nehezebben viselték el a megélhetési gondokkal együtt. Ennek megállapításához azonban szükséges lenne az öngyilkosságok korosztály szerinti megoszlásáról szóló statisztikára, amit egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.

A járvány kirobbanását követő hónapokban a világ számos pontján, mint például az Egyesült Államokban és Németországban visszaesett az öngyilkosságok száma, így nem feltétlenül ebben rejlik az emelkedés oka. A szakértők szerint a szorongással, stresszel és félelmekkel járó társadalmi trauma sokakban először az összetartozás és a szolidaritás érzését ébresztette fel, és a túlélésbe és a tudományba vetett hit, valamint a közös küzdelem miatt sokan a nehézségek ellenére is reménnyel tekinthettek a jövőre. Ezt a jelenséget más jelentős traumák, háborúk, természeti katasztrófák esetén is megfigyelték már – először a megszokottnál kevesebben, majd többen vetnek véget életüknek.

Súlyos mentális terhet jelenthet azonban a fertőzéstől való félelem, a karantén, az ebből következő magány, a családi feszültségek (melyek tovább romlanak az összezártság miatt), a létbizonytalanság. A szükséges segítség nélkül a mentális betegségekben szenvedő embereknél jelentősen megnő az öngyilkosság kockázata, és Magyarországon különösen nehezen érintette a pszichiátriai ellátást a járványhelyzet. 

Nem egyedülálló jelenség, hogy a járvány kirobbanásával a Covid-19-ben szenvedő betegek számára más osztályoktól vonták el a szakembereket, az ellátást, és ez hazánkban is így volt, sok kórházban pedig először a pszichiátriát érintette az átrendeződés, és ide is kerültek vissza a legkésőbb az ágyak. A depresszióval, skizofréniával vagy bipoláris zavarokkal élő emberek jelentős részét ma már járóbeteg-ellátásban látják el, de a szakemberhiány ezeket is terheli, ráadásul az idősebb orvosok közül sokakat hazaküldtek.

Szekeres György szerint “a járvány akkora csapást mért az általános egészségi állapotra és az ellátás hozzáférhetőségére, hogy azt egy jól funkcionáló rendszer is nehezen bírna ki.”

A magyar egészségügy pedig megroppant ebben.

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége, hívja a 116-123, vagy a 06 80 820 111-es ingyenes számot, ahol a krízishelyzetben lévőket segítők nyújthatnak támogatást önnek.