Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Fogalma sincs arról a tudósoknak, honnan jöhetett az omikron-variáns

Fogalma sincs arról a tudósoknak, honnan jöhetett az omikron-variáns

Fogalma sincs arról a tudósoknak, honnan jöhetett az omikron-variáns
Puseletso Lesofi az új koronavírus omikron mutánsának mintáit szekvenálásra készíti elõ a dél-afrikai Elandsdoornban mûködõ Ndlovu Kutatóközpontban 2021. december 8-án. A központ annak a dél-afrikai kutatóhálózatnak a része, amely felfedezte a koronavírus omikron változatát. MTI/AP/Jerome Delay

November végén jártunk, amikor megérkeztek az első hírek egy nagyon erősen mutálódott koronavírus-variánsról, amivel kapcsolatban továbbra is sok a kérdőjel.

Szinte csak annyi biztos jelenleg, hogy a variánst omikronnak nevezte el a WHO és elsőre úgy tűnik, nagy hatékonysággal kerüli a természetes és a vakcinák által előidézett mesterséges immunvédelmet. Vannak biztató hírek arról is, hogy enyhébb megbetegedést okozhat.

A cikk a videó után folytatódik

Egyelőre azonban arról sincs senkinek tudomása, hogy ki lehetett az omikron zéró páciense, amelyről több teória is van: dél-afrikai egyetemi hallgatók, botswanai diplomáciai misszió vagy egy dél-afrikai utazó, akinél egy hongkongi karanténhotelben fedezték fel a fertőzést.

David Stuart, az Oxfordi Egyetem biológus professzora szerint az igazán rejtélyes az omikronban, hogy mégis honnan tudott ennyi mutációt összeszedni úgy, hogy ennek folyamatát egyáltalán nem érzékelték, csak a végkifejletet.

Sarah Otto, a British Columbia Egyetem evolúciós biológusa is egyetértett abban, hogy az omikron mintha egy éve csak rejtőzködött volna. Ezt arra alapozza, hogy a genetikai jellemzői alapján sokkal inkább hasonlít a vuhani vírustörzsre, mint a bétára vagy a deltára.

Több elmélet is született, hogy ez hogyan alakulhatott ki, a legnépszerűbb mind közül az, hogy egy immungyengített vagy egy krónikus betegséggel küzdő ember szervezetében hónapokon keresztül mutálódott úgy, hogy közben tünetmentes fertőzést okozott. Egy elmélet szerint COVID-elleni gyógyszer eredménye az omikron, mások szerint ember-állat-ember lehetett a terjedési útvonal.

Richard Lessells, a dél-afrikai KwaZulu-Natal Egyetem fertőzőbetegség szakértője kiemelte, hogy vélhetően a mutáció Afrika déli részén és azon belül is Dél-Afrikában alakulhatott ki, mivel itt indított először járványhullámot.

Lessells és egy dél-afrikai kutatócsapat már tavaly is talált egy olyan HIV-fertőzöttet, aki elkapta a vírust, ami több mint hat hónapig volt a szervezetében és eközben nagyon sok helyen mutálódott, különösen a vírus tüskefehérjéjén, ahol az omikron is. Egy brit tanulmány hasonló folyamatot fedezett fel egy vérrákkal küzdő koronavírus-fertőzött esetében is.

Lessells elmondása szerint egy olyan ember esetében, aki kezeletlen HIV-fertőzéssel küszködik, nagyon gyenge lesz az immunválasz, ami nem tudja kitakarítani a vírust a szervezetből, cserébe megfelelő melegágya lehet a mutációknak, különösen azért, mert betegséget nem fog okozni.

Afrika déli és keleti részén mintegy 20 millió HIV-fertőzött lehet, csak Dél-Afrikában közel 2 millió ember esetében vagy nem azonosították még be, vagy nem kezelték vagy rosszul kezelték. Jonathan Li virológus szerint nem véletlen, hogy a béta és az omikron variánsok is ebből a régióból jöttek.

„A magas esetszám, az alacsony átoltottság és a több évtizedes HIV-válság elegyeként nagy az esélye, hogy a rossz immunrendszerrel rendelkezők nagyszámban voltak vírushordozók. Fontos kiemelni, hogy ezek az egészségügyi krízisek nem függetlenek egymástól”

fogalmazott Sarah Otto a Financial Timesnak.

William Haseltine amerikai virológus szerint viszont a Merck által fejlesztett koronavírus elleni gyógyszer, a molnupiravir lehet felelős az omikronért. A gyógyszer alapvetően a vírus replikálási lehetőségét lehetetleníti el, amely miatt a vírus mutálódni kényszerül, a tervek szerint viszont a gyógyszer itt is meggátolná a fertőződést.

Haseltine szerint ez azért lehet problémás, mert sokkal veszélyesebb variánsokat eredményezhet a Merck gyógyszere, az omikron esetében pedig nem zárható ki, hogy ez történt. A Merck a brit gazdasági lap kérdésére viszont tagadta a vádakat, szerintük Haseltine elmélkedésének semmi tudományos alapja nincs.

Stuart Ray, a Johns Hopkins Egyetem gyógyszerésze pedig azt az elméletet is kizárná, hogy az omikron úgy terjedt hosszú ideig, hogy egyszerűen nem ismerték fel a mutációkat. Szerinte ez már csak azért sem valószínű, mert nagyon szorosan fűződnek egymáshoz a mutációk, az elmélet esetében sokkal sokszínűbbek lennének.

A dél-afrikai tudósok az omikron kapcsán pedig arra figyelmeztetnek, hogy ebből a nyugati országoknak meg kellene tanulni a leckét. Az egyik tudós szerint érdemes lenne elkerülni azt a folyamatot, ami eddig volt jellemző: