A Karolinska Institutet és a japán RIKEN Agytudományi Központ tudósai szerint felfedezésük lehetővé teheti a jövőben olyan gyógyszerek fejlesztését, amelyek biztonságosabbak és megfizethetőbbek lehetnek a jelenlegi, antitest‑alapú terápiáknál.

Az Alzheimer‑kór a demencia vezető oka, amit az agyban felhalmozódó, ragadós amyloid‑béta plakkok jellemeznek. Normális esetben a neprilizin nevű enzim segít eltávolítani ezeket a fehérjéket, ám aktivitása az életkor előrehaladtával és a betegség előrejutásával csökken. A kutatók most kimutatták, hogy két szomatosztatin‑receptor, az SST1 és SST4, együtt szabályozza a neprilizin szintjét a memóriáért felelős hippocampusban. Az eredményeket a Journal of Alzheimer’s Disease közölte.

A kutatócsoport genetikailag módosított egereken és laboratóriumi sejtkultúrákon végzett kísérletei során megfigyelte, hogy amikor az SST1 és SST4 receptorok hiányoztak, a neprilizin szintje lecsökkent, az amyloid‑béta felhalmozódott, és az állatok memóriazavarokat mutattak. Amikor azonban egy olyan vegyületet alkalmaztak, amely aktiválja ezt a két receptort, a neprilizin szintje emelkedett, az amyloid‑béta mennyisége csökkent, és az egerek viselkedése javult – mindezt komoly mellékhatások nélkül.

Létezhet jobb út is

A kutatás vezetője, Per Nilsson (Karolinska Institutet): „Eredményeink azt mutatják, hogy az agy saját védekezőképessége az amyloid‑béta ellen erősíthető ezeknek a receptoroknak a stimulálásával.” A jelenlegi Alzheimer‑kezelések jelentős része antitestekre épül, amelyek ugyan képesek célba venni az amyloidot, de rendkívül drágák, és egyes betegeknél súlyos mellékhatásokat okozhatnak.

„Ha ehelyett olyan kis molekulákat tudunk kifejleszteni, amelyek átjutnak a vér‑agy gáton, akkor reményünk szerint jóval alacsonyabb költséggel és súlyos mellékhatások nélkül kezelhetjük a betegséget.” Az SST1 és SST4 receptorok az úgynevezett G‑fehérjéhez kapcsolt receptorok családjába tartoznak, amelyek gyakori célpontjai a gyógyszerfejlesztésnek, mivel jól ismertek, és gyakran olyan hatóanyagokkal befolyásolhatók, amelyek tabletta formájában is szedhetők – olvasható a Science Daily cikkében.

Adott az új remény

A projekt nemzetközi együttműködésben valósult meg, svéd, japán és más országok kutatóinak részvételével. A finanszírozást többek között a Svéd Kutatási Tanács, a Hållsten Research Foundation, az Alzheimer’s Foundation és a „Innovative ways to fight Alzheimer’s disease – Leif Lundblad Family” kezdeményezés biztosította. A kutatók közölték, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.

A felfedezés új reményt adhat egy olyan betegség kezelésében, amely világszerte emberek millióinak életét teszi tönkre — és amely ellen jelenleg csak korlátozott hatékonyságú, drága és kockázatos terápiák állnak rendelkezésre.