Egyre több az okoseszköz a magyar háztartásokban
Az elmúlt időszakban az otthon töltött idő és a hétköznapok meghatározó részét jelentette az otthoni munkavégzés. A munkaállomások megjelenésével a rugalmas irodai jelenlét is világszerte előtérbe került, ez pedig hatással volt az okoseszközök iránti érdeklődésre is.
Samsung
A 2021 nyarán végzett kutatás az előző másfél év tapasztalatait, a magyar emberek otthonhozfűződő viszonyát és a lakásban fellelhető okoseszközök használatát vizsgálta. A válaszokbólkiderül, hogyan alakultak ki hazánkban az otthoni irodák, mennyiben érintette Magyarországot azezzel járó digitalizációs hullám és hogyan készülünk a jövőre – olvasható a Samsung sajtóközleményében.
A főként otthon töltött veszélyhelyzetalatt a hazai válaszadók idejének legnagyobb részét valamilyen kijelző határozta meg, főként, hamunkáról vagy tanulásról volt szó, de kikapcsolódásra, a szeretteikkel való kapcsolattartásra vagy éppen önfejlesztésre is használtak okoseszközöket.
A megkérdezettek nagy része éppen ezért újeszközt is vásárolt a járvány alatt, a legtöbben okostelefont (27%), de sokan számítógépet (14%) vagy televíziót (17%) vettek. A felmérés szerint ezek nagyobb része már korábban tervezett,tudatos vásárlás volt, de akadtak olyanok is, akik kimondottan a megváltozott helyzet miatt fektettek be egy-egy új készülékbe.
Az újonnan beszerzett kütyük a felmérés alapján két fő okból kerültek be a magyarok lakásába, vagy a munkaállomások részeként, vagy a munka fáradalmainak levezetésére. Szerencsésesetben, a választott készülék mindkettőre alkalmas. A világszerte előtérbe kerülő otthonimunkavégzés itthon is sokak számára vált a mindennapok részévé, a válaszadók 8 százaléka mégkülön szobát, dolgozósarkot is kialakított, ahová aztán bekerülhettek az új eszközök is.
Az átalakítók több mint harmada (34%) vásárolt új számítógépet, de nem csak ők döntöttek így, a 35év alatti munkavállalók átlagosan 16 százaléka vett laptopot vagy PC-t. Az összes megvásároltszámítógép több mint fele (57%) kimondottan a járványhelyzet miatt került a magyarok lakásába. A legtöbb esetben a férfiak költöttek nagyobb összeget, az új technológiai eszközökből azokostelefonok kivételével ők vásároltak többet, 8 százalékuk vett monitort, hogy kiegészítse az otthoni irodát, közel 15 százalékuk pedig új okostévével oldotta meg egyszerre a munkahelyi és kényelmi szükségleteit.
A lezárások alatt a digitalizációs folyamat hatására a különböző kijelzőket számos feladatrahasználták nap mint nap. A megkérdezettek közel 70 százaléka napi szinten használta aszámítógépét, a tévéjét, 61 százalék pedig a monitorját, ezek elsősorban a munkához vagy tanuláshoz köthetők. A főként professzionális céllal vásárolt eszközök köre a későbbiekben sem változik jelentősen, ha a magyarokat kérdezzük. A válaszadók 12 százaléka a következő egy évben vásárolna számítógépet, 50 százalékuk továbbra is azért, hogy a megváltozott munkavégzési körülményekhez alkalmazkodjon.
A megkérdezettek körében nagy számban jelentek meg olyan készülékek is, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a munkához. A megkérdezett nők több mint negyede (27%) szerzett be újokostelefont, a férfiak 6,5 százaléka új játékkonzolt és átlagosan közel 10 százalék okosórát ésvezeték nélküli fülhallgatót. Ezeket és a már meglévő eszközöket is rendszeresen forgatták a karantén alatt, az okostelefonokat szinte senki sem tette le egy napnál hosszabb időre, 94százalék használta minden nap.
A szabadidős eszközöknél megfigyelhetők sajátos használati szokások is, vélhetően attól függően, kinek, mi jelent igazi kikapcsolódást. Az 55 év felettiekkétharmada (64%) például hetente többször vagy annál is gyakrabban használ táblagépet, többet, mint bármelyik másik korcsoport.
A hangprojektorok tulajdonosai között a férfiak jóval nagyobbarányban használják legalább heti rendszerességgel az eszközöket (86%-56%), de mindkét nem aktívan használja a játékkonzolokat. A kikapcsolódást szolgáló eszközök tehát továbbra is fontos szerepet töltenek be a magyar háztartásokban és úgy néz ki, ez nem fog egyhamar megváltozni.
A tévézés újra népszerű a fiatalabbak körében is, a 18 és 24 év közöttiek 28 százaléka pedig kifejezetten tervezi a televízióvásárlást a következő egy évben. A hagyományos- és okostévék a teljes népességkörében is a legnépszerűbb célpontnak számítanak, több magyar szeretne magának új tévét (17%), mint ahányan új telefonra vágynak (15%). A tervek azt mutatják, hogy a kényszerű laptopvásárlás után a következő évben a magyarok inkább a kikapcsolódáshoz kötődő eszközzel bővítenék az otthonukat.
