Az USA elkezdett a B-terven dolgozni, miután az oroszok elkezdték rakétázni Odesszát
Jól mutatja, mennyire tervezik az oroszok betartani az ukránokkal kötött gabonamegállapodást, hogy azóta több alkalommal is rakétával lőtték Odessza kikötővárosát.
Fotó: EPA/Szergej Kozlov
Nem véletlen, hogy az amerikai Nemzetközi Fejlődésért Hivatal (USAID) vezetője, Samantha Power már arról kezdett beszélni, hogy az Egyesült Államok elkezdett dolgozni B-terven az ukrán gabonaexportokra vonatkozóan – idézte a CNN.
„A B-terv kapcsán felmerült közúti, vasúti és folyami szállítás is, illetve a vasúti rendszerek megfelelő átalakítása, hogy jobban megfeleljenek az európaiaknak és gyorsabban mozogjanak az exportok. Dolgozunk a vészhelyzeti terven, mert nem lehet semmit elhinni, amit Putyin mond”
Egy nappal azt követően, hogy az ENSZ és Törökország közvetítésével sikerült megállapodást kötni a gabonaszállítmányokról Kijev és Moszkva között, az orosz hadsereg már rakétákat lőtt az egyik érintett kikötővárosra, Odesszára.
Ez hatalmas felháborodást okozott, ám túlságosan nagy meglepetést nem, ugyanis már nem egy alkalommal láthattuk, hogy az oroszok nem nagyon foglalkoznak a megállapodásokkal és nem lehet elhinni egy szavukat sem.
Mariupol példája mutatta ezt a leginkább korábban, amikor naponta jöttek a hírek, hogy humanitárius útvonalakat nyitnak a menekülni vágyó civilek előtt, majd az első adandó alkalommal elkezdték bombázni ezeket a folyosókat.
Azóta már több rakétatámadást is indítottak az oroszok Odessza ellen, a világ azonban inkább azon aggódik, hogy ilyen körülmények között nem lehet az ukrán gabonát a célországokba szállítani, ami komoly éhínséget idézhet elő több országban.
Jelenleg is 20 millió metrikus tonna búza és kukorica állomásozik Odessza kikötőjében, Power pedig elmondta, hogy annak ellenére, hogy növelik az élelmiszerbiztonságot az alternatív útvonalak reményei, a legjobb megoldás az lenne, ha Putyin átengedné az ukrán gabonát a blokádon.
Az Egyesült Államok igyekszik csökkenteni a globális éhínség hatásait, legutóbb az „Afrika szarvának” nevezett területre küldött 1.3 milliárd dollár értékű humanitárius segély a precedens nélküli szárazság miatt, amely főként Etiópiát, Kenyát és Szomáliát sújtja a legbrutálisabban.
