Ismét megemelik a nyugdíjkorhatárt Magyarországon
A jövő év januárjától kezdve újfent nyugdíjkorhatár-emelésre kerül sor, amely az 1957-ben születetteket érinti elsősorban.
Benkõ Tibor honvédelmi minisztert hallgatják a nyugállományú katonáknak és honvédségi nyugdíjasoknak szervezett találkozó résztvevõi a gyõri MH. 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred elõadótermében 2020. október 1-jén.
MTI/Krizsán Csaba 
Az elmúlt évek során folyamatosan növelte a kormány a nyugdíjkorhatárt, ráadásul a korábbi kedvezményesek feltételek közül is számos megszűnt, többek között a rendőrök korkedvezményes nyugdíjazása.
Kialakult egy sávos rendszer a küszöbértékeknél, amik gyakori változásokon esnek keresztül, melyek közül a legújabbat a Portfolio gyűjtötte össze. Ennek alapján pedig az 1957-ben vagy annál később születetteknél 65 év lesz a nyugdíjkorhatár.
Jelenlegi szabályozás szerint az 1952-ben születetteknek a 62. életév betöltését követő 183. nap a nyugdíjas kor, az 1953-asoknál a 63. életév, az 1954-eseknél a 63. életév betöltését követő 183. nap, az 1955-ben születetteknél 64. életév.
A következő sáv az 1956-ban születetteknél van, méghozzá a 64. életévet követő 183. nap betöltése, ezt követően jön pedig a legújabb sáv, a 65. betöltött életév. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor az 1958-ban születetteknél már 65. életév betöltését követő 183. nap lehet a korhatár a jövőben.
Alapvetően a férfiak és a nők nyugdíjkorhatára is 65 év lesz, de a nőknél továbbra is fennáll kedvezményként, hogy 40 év szolgálati idő után náluk megállapítható az öregségi nyugdíj, függetlenül az életkoruktól, amibe 8 évnyi gyermeknevelési időt lehet beszámítani.
Az új szabályok 2022. január 1-jétól, vagyis jövőre lesznek hatályosak és számos magyart érintenek, ugyanis 1957 környékén kezdett el beindulni a jelentősebb születési hullám, ami csak „Ratkó-korszakként” vonult be a történelemkönyvekbe.
