A Pentagon friss éves jelentése szerint Peking célja egy olyan ellen­támadási képesség kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy egy ellenséges nukleáris csapás korai észlelése után azonnal válaszolni tudjon. A kínai külügyminisztérium hangsúlyozta, az ország nukleáris fegyverei „önvédelemre szolgálnak, és a nemzetbiztonság minimálisan szükséges szintjén tartják őket”, míg a hadsereg szerint a modernizáció célja „a szuverenitás, a biztonság és az érdekek védelme”.

Miért fontos mindez?

A Pentagon jelentése szerint Kína nukleáris modernizációja része Hszi Csin‑ping azon célkitűzésének, hogy „világszínvonalú hadsereget” építsen, amely képes kihívást intézni az Egyesült Államokkal szemben. A jelentés megállapítja, hogy Peking már több mint 600 bevethető nukleáris robbanófejjel rendelkezik, és az amerikai védelmi minisztérium szerint ez a szám 2030-ra meghaladhatja az 1000-et.

A Newsweek összefoglalója szerint a kínai hadsereg az elmúlt évben jelentős előrelépést tett egy „karcsú és hatékony” nukleáris erő kiépítésében, beleértve egy olyan nagy hatótávolságú rakéta bemutatását, amely „a világ bármely pontját képes elérni és áttörni a védelmi rendszereket”

A Pentagon értékelése szerint Kína „valószínűleg előrelépést ért el” az úgynevezett korai előrejelzésen alapuló ellen­támadási (EWCS) képesség fejlesztésében, és több mint 100 DF‑31 típusú interkontinentális rakétát helyezhetett el három nagy silómezőben:

• Jümen – a legnagyobb, 120 silóval, 424 négyzetmérföldnyi területen
• Hami – 110 siló, 396 négyzetmérföld
• Jülin – 90 siló, 321 négyzetmérföld

Ezeket az adatokat a Pentagon és az Amerikai Tudósok Szövetségének Nukleáris Információs Projektje is megerősítette. A Newsweek kiemeli, hogy egy szeptemberi katonai parádén Kína bemutatta a DF‑31BJ jelzésű interkontinentális rakétát, amelyet a szakértők szerint éppen ezekhez a silómezőkhöz rendelhettek.

Gyorsindítási képesség – több rakéta kilövése perceken belül

A Pentagon szerint Kína 2024 decemberében több interkontinentális rakétát is „gyors egymásutánban” indított el egy kiképzőközpontból az ország nyugati részébe, ezzel demonstrálva, hogy képes rövid időn belül több silóalapú fegyvert is bevetni – ez kulcsfontosságú az EWCS‑stratégia szempontjából.

A jelentés szerint Kína „valószínűleg bővítette” űralapú korai előrejelző rendszerét is. Két új műhold képes:

• 90 másodpercen belül észlelni egy indított interkontinentális rakétát
• perceken belül riasztást küldeni
• a műholdakat több, „több ezer kilométerre ellátó” földi radar támogatja

A három silómező kiépítése és a gyorsindítási képesség fejlesztése azt jelzi, hogy Kína olyan nukleáris elrettentő rendszert épít, amely képes túlélni egy első csapást, majd azonnal válaszolni. Ez a stratégia alapjaiban alakítja át a nukleáris egyensúlyt az Egyesült Államok és Kína között, és új fegyverkezési verseny lehetőségét veti fel.