A szavazatok közel teljes feldolgozottságának a Munkáspárt a többi négy kisebb balközép párttal együtt 100 képviselőhelyet fog megnyerni a 169 fős parlamentben, ahol 85 képviselő szükséges a többség megszerzéséhez.

Erna Solberg konzervatív miniszterelnök beismerte a vereséget, gratulált a választást megnyerő Munkáspárt jelöltjének, Jonas Gabr Storének – írja a Reuters. Storere első számú feladata innentől az lesz, hogy koalíciós partnereket találjon.

A klímaváltozás és a növekvő fizetésbeli egyenlőtlenségek mellett Norvégia globális státusza volt az egyik fő ütközőpontja a mostani választásnak, az ország ugyanis Európa és a világ egyik legnagyobb olaj- és földgáztermelője.

Annak ellenére, hogy valamennyi baloldali és balközép párt a klímavédelmet tűzte zászlajára, a norvég olajipart nem fogják egyik napról a másikra felszámolni, ugyanis továbbra is rengeteg lakost foglalkoztatnak az iparágban.

Store bejelentette a győzelmi beszédében, hogy a legnagyobb pártként biztosítani fogja, hogy Norvégiának új kormánya és új szemléletmódja lesz. Az előttünk álló napokban minden pártvezetőt meghív, aki változást akar, többek között a Centrum Párt és a szocialisták vezérét.

Kjersti Haugland, a DNB Markets vezető közgazdásza elmondta, hogy a norvég gazdaságban földindulásszerű változásokra nem érdemes számítani, az állami költségvetés nem fog megnövekedni, viszont némi adóemelés és eltérő prioritások meghatározása bekövetkezhet.

Store így többségi kormányt fog tudni alakítani a Munkáspárt, a Centrum Párt és a Szocialisták részvételével, így pedig el tudják kerülni az újkommunista Marxista Vörös Párt és az olajellenes Zöld Párt koalíciós kényszerét.

Elemzők szerint azonban a főleg vidéki támogatással rendelkező Centrum Pártot és a főként városiakból álló szocialistákat nehéz lesz egy kormányba kényszeríteni, ugyanis számos témában nem értenek egyet, köztük adóügyi és olajipari kérdésekben sem.

A választások érdekessége, hogy az eddigi két nagy norvég párt, a Solberggel felálló konzervatívok és a Storével induló munkáspártiak gyengébben szerepeltek, mint a korábbi választásokon, miközben a kisebb balos és zöld pártok jól szerepeltek. A végeredmény és az előző választáshoz képesti mandátumváltozás tehát a következő:

• Munkáspárt – 48 mandátum (egy mandátumot buktak)
• Høyre (konzervatívok) – 37 mandátum (nyolc mandátumot buktak)
• Centrum Párt – 25 mandátum (hat mandátumot szereztek)
• Fejlődés Párt (szélsőjobbosok) – 20 mandátum (hét mandátumot buktak)
• Szocialista Párt – 13 mandátum (két mandátumot szereztek)
• Vörös Párt – 8 mandátum (hét mandátumot szereztek)
• MDG (zöldek) – 7 mandátum (hat mandátumot szereztek)
• Kereszténydemokraták – 7 mandátum (egy mandátumot buktak)
• Venstre (liberálisok) – 3 mandátum (öt mandátumot buktak)
• Páciensek Pártja – 1 mandátum (frissen alakult)

Európa tekintetében pedig ez azért is bír érdekességgel ez a választás, mert Norvégia technikailag nem az Európai Unió tagja, hanem egy különleges szerződés révén a közös piacnak csak a tagja.

Store alapvetően nagyon erősen uniópárti, a Centrum Párt azonban attól fél, hogy túlságosan is unióbarát lehet a kormány, ezért akár taggá is válhatnak. Ezt a centrum el szeretné kerülni, ezért ebből még komoly viták lehetnek a kormányon.

A másik meg Norvégia olajipari átállása lehet, ugyanis a norvég olajtermelés nagymértékben befolyásolja a világpiaci árakat. Ebből a szemponbtól optimizmusra van oka, ugyanis látszólag a mérsékelt, fokozatos átállás híve Store is.