A Netflix nyolcrészes sorozata, a Testek merész alapötlettel forgatja fel a hagyományos krimik világát, hiszen egyetlen, rejtélyes gyilkosság történetét négy különböző korszak nyomozói próbálják felderíteni, miközben a cselekmény az időutazás eszközével mossa össze a múltat, a jelent és a jövőt.

A széria egy olyan holttest köré épül, ami London Longharvest Lane nevű utcájában bukkan fel, és amely minden idősíkban ugyanazt a megmagyarázhatatlan rejtélyt hordozza magában, így a történet egyszerre működik klasszikus rendőrségi eljárásként, kosztümös drámaként, noir hangulatú bűnmeseként és hűvös sci-fiként.

A cselekmény szála

A történet 2023-ban indul, ahol Hasan nyomozó egy férfi holttestére bukkan, ugyanakkor a helyszínen nem találják meg a lövedéket, ami már önmagában is zavarba ejtő kérdéseket vet fel. Ezt követően a cselekmény 1941-be ugrik vissza, amikor Whiteman detektív ugyanarra az utcára kap riasztást, és döbbenten szembesül azzal, hogy ugyanaz a test hever előtte.

A sorozat még mélyebbre ás az időben, hiszen 1890-ben Hillinghead nyomozó is ugyanezt az ügyet vizsgálja, miközben a korszak vizuális világa és hangulata erőteljesen különbözik a későbbi évtizedekétől. Végül 2053-ba érkezünk, ahol Maplewood detektív talál rá ismét a holttestre, ám ekkor már olyan fordulat bontakozik ki, amely alapjaiban írja át az addigi feltételezéseket – írja a Collider.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A sorozat egyik legnagyobb erénye

A sorozat egyik legnagyobb erénye, hogy az eltérő idősíkok és műfaji elemek ellenére végig feszes és követhető marad, mivel a rendezés tudatosan és magabiztosan vezeti a nézőt az egymásba fonódó nyomozások között.

A jelenkor bürokratikus rendszere és realista rendőrségi folyamatai éles kontrasztban állnak a második világháború árnyékában játszódó, komor 1941-es szállal, miközben az 1890-es évek napfényes, enyhén szemcsés képi világa és a 2053-as, steril technológiai környezet sajátos atmoszférát teremt. Emellett a különböző vizuális stílusok, akcentusok és hangulati megoldások nemcsak elkülönítik az idősíkokat, hanem önálló élményt is nyújtanak, hiszen a londoni alvilág sikátorai az időutazás csomópontjaivá válnak, míg egy apokalipszisről prédikáló szekta jelenléte újabb feszültséget ad a történetnek.

A cselekmény súlypontja

A cselekmény súlypontja ugyanakkor 2023-ban marad, ami segít abban, hogy a néző könnyebben eligazodjon az időbeli csavarok között, és ebben kulcsszerepe van Hasan nyomozó karakterének is, akit Amaka Okafor határozott, energikus játéka tesz emlékezetessé.

A karakter személyes élete fokozatosan kapcsolódik be a fő szálba, anélkül hogy elvonná a figyelmet a központi rejtélyről, így a történet érzelmi rétege is természetesen épül be a nyomozásba. Stephen Graham alakítása Mannix szerepében különösen erőteljes, hiszen a magas rangú politikai vezető figurája egyszerre hűvös, pragmatikus és fenyegetően titokzatos, ami végig fenntartja a feszültséget a fináléig.

Mannix és Maplewood közös jelenetei

A második epizódtól kezdve Mannix és Maplewood közös jelenetei tovább bonyolítják a hatalmi viszonyokat, mivel a férfi látszólag minden információ birtokában van, miközben Maplewood kellően intelligens és óvatos ahhoz, hogy egyszerre működjön együtt vele és tartson is tőle. Kettejük párbeszédei különösen feszült pillanatokat teremtenek, hiszen minden kimondott szó mögött ott lappang a gyilkosság súlya és az időn átívelő összeesküvés árnya.

A Testek ambiciózus vállalkozás, ami a nyolc epizód során végig megőrzi belső logikáját és feszültségét, miközben a hatalom, a hit és az idő kérdéseit is bevonja a gyilkossági rejtély hálójába. A sorozat nemcsak a fordulatos történet és az erős színészi alakítások miatt ragadja magával a nézőt, hanem azért is, mert minden korszak saját, átélhető világot teremt, amelyek együtt egy különleges, időn átívelő krimit alkotnak.