Rangun, 2021. július 3.
A mianmari katonai hatalomátvétel ellen tiltakoznak tüntetõk Rangunban 2021. július 3-án. Mianmarban rendszeresek a tüntetések azóta, hogy a hadsereg február elsõ napján, az új parlament megalakulása elõtt pár órával átvette a hatalmat, és letartóztatta az országot vezetõ politikusokat, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít és Vin Mjin államfõt. A rendfenntartók és a tüntetõk közötti összecsapásokban eddig legkevesebb 800-an életüket vesztették, és több mint ötezer embert letartóztattak.
MTI/EPA Népirtás a vád a mianmari hadsereg ellen, Németországban indítanak vizsgálatot
Szerző: Bense Róbert
Tizenhat túlélő fordult a Fortify Rights nevű érdekvédelmi csoporthoz, hogy vizsgálják ki az ügyet.
A túlélők a katonai puccs ellen tiltakozók, a rohingyák, valamint egyéb etnikumok ellen elkövetett erőszakos fellépések kivizsgálását kérik. A Fortify Rights vezérigazgatója és társalapítója azt is elmondta, hogy miért Németországban folytatják le a vizsgálatot.
Matthew Smith szerint a panaszt azért Németországban nyújtották be, mert az ország egyetemes joghatósági törvényei lehetővé teszik bizonyos súlyos bűncselekmények kivizsgálását függetlenül attól, hogy azok hol történtek – írja az Al-Jazeera.
“A mianmari hadsereg szisztematikusan gyilkolt, erőszakolt, kínzott, üldözött embereket, amelyeket a német jog népirtásnak, emberiesség elleni bűncselekményeknek és háborús bűncselekményeknek minősít” – mondta.
A mianmari katonák a vádak szerint egész falvakat égettek porig, ami az ENSZ szerint háborús bűncselekménynek minősülhet, ugyanakkor korábban a Biztonsági Tanács nem volt hajlandó a Nemzetközi Büntetőbíróság elé vinni az ügyet.
A panaszt benyújtó 16 személy fele rohingya, a többiek különféle etnikumokhoz tartoznak, ám közös bennük, hogy mindannyian túlélték a puccs utáni erőszakos történéseket az ország különböző régióiban.
“Azt kérjük, hogy a történelemben először vonják felelősségre a mianmari hadsereget az összes etnikai csoport ellen elkövetett bűncselekményeikért” – mondta Pavani Nagaraja Bhat, a Fortify Rights egyik munkatársa.
“A panaszosok elvesztették otthonukat, családtagjaikat, megélhetésüket, szabadságukat, és sokan még mindig állandó félelemben élnek, annak ellenére, hogy elmenekültek Mianmarból. Amit láttak és túléltek, az borzalmas” – tette hozzá.
A Fortify Rights szerint a vizsgálat elsődleges célja, hogy a német szövetségi ügyészség bizonyítékokat gyűjtsön a vádemeléshez, és elfogatóparancsot adjon ki a Mianmarban elkövetett bűncselekmények felelősei ellen.
