A műveletet az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) kérésére hajtották végre, amely ügynökség már korábban is számos korrupciós ügyben vizsgálódott magas rangú tisztviselők ellen.

Shurma 2021-ben kapott kinevezést Zelenszkij elnöki hivatalának egyik vezetői posztjára, ahol főként az ukrán gazdasági ügyekért felelt. Bár politikai karrierje eleinte csendes volt, 2023 nyarán váratlanul a figyelem középpontjába került, amikor a független oknyomozó portál, a Bihus.info nyilvánosságra hozta: testvére állítólag kormányzati támogatásokat kapott naperőművek üzemeltetésére olyan területeken, amelyeket akkor már orosz csapatok tartottak megszállva.

Zelenszkij ingerült a helyzet miatt

A botrányt követően Shurmát még 2023 szeptemberében eltávolították posztjáról, és alig néhány héttel később Németországba, a Münchenhez közeli Starnbergbe költözött. A házkutatás híre, amit a Politico és a Der Spiegel is részletesen elemzett, különösen érzékenyen érintette Zelenszkijt.

Az Ukrainska Pravda beszámolója szerint az elnök ingerülten reagált arra, hogy az ukrán korrupcióellenes hatóságok „nemzetközi szintre” emelik a vizsgálatokat, ez pedig döntő szerepet játszott abban, hogy az államfő nemrégiben aláírta azt a sokat vitatott törvényt, ami az antikorrupciós szerveket végrehajtói ellenőrzés alá vonta.

A jogszabály értelmében a NABU, valamint a Különleges Antikorrupciós Ügyészség ezentúl az elnök által kinevezett főügyész alá tartozik – ez pedig példátlan beavatkozás volt a korábban függetlennek számító intézmények munkájába.

Tömegtüntetések és brüsszeli figyelmeztetések

A döntés széles körű felháborodást váltott ki Ukrajnában: ezrek vonultak az utcákra Kijevben, hogy tiltakozzanak a függetlenségüktől megfosztott szervek feletti politikai kontroll ellen. Az Európai Unió vezetői is aggodalmukat fejezték ki, mondván, hogy az elnöki beavatkozás „komoly veszélybe sodorhatja Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseit”.

A nemzetközi és belföldi nyomás hatására Zelenszkij gyorsan irányváltásra kényszerült: egy új törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely visszaállította az antikorrupciós szervek intézményi függetlenségét. A módosítást a törvényhozás elfogadta, és az elnök 2025. július végén alá is írta azt.

A NABU – aminek tevékenységét az elmúlt hónapokban egyre többször próbálták meg politikai eszközökkel befolyásolni – eddig összesen 71 jelenlegi és volt ukrán parlamenti képviselőt vádolt meg korrupcióval, és nem riad vissza attól sem, hogy Zelenszkij korábbi közvetlen munkatársait is vizsgálat alá vonja.

Bár a Starnbergben tartott házkutatás kimeneteléről egyelőre nem áll rendelkezésre hivatalos nyilatkozat, a tény, hogy egy volt magas rangú ukrán vezető külföldi otthonát is megvizsgálják, egyértelműen jelzi: az ukrán antikorrupciós küzdelem immár nem ismer határokat – sem földrajzi, sem politikai értelemben.