Németország válaszlépése: azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezését
Németország válaszul Oroszország tegnap esti lépésére azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezését.
Orosz tenger alatti csõvezetéket fektetésére alkalmas hajó horgonyoz az észak-németországi Rügen-sziget közelében 2020. május 10-én. A hajó több mint tízezer kilométert tett meg Oroszországból a Balti-tengerig. Az amerikai szankciók miatt az orosz hajó fogja befejezni az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését.
MTI/EPA/Jens KöhlerA német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét – jelentette be Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.
A kancellár elmondta: utasította a gazdasági minisztert, hogy tegye meg a már elkészült vezetékrendszer üzembe helyezéséhez szükséges tanúsítványok kiadásának felfüggesztéséhez szükséges közigazgatási jogi lépéseket.
A minisztériumnak az utóbbi napok fejleményei miatt újra kell értékelnie az ellátásbiztonságot. Ez az elemzés az üzembe helyezéshez szükséges tanúsítványok kiadásának egyik előfeltétele. A tárca illetékesei most új értékelést készítenek. Ez a munka „biztosan elhúzódik” – fejtette ki Olaf Scholz.
Aláhúzta, hogy Oroszország a szakadár területek elismerésével nemcsak a nemzetközi jogot és a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló minszki megállapodást sértette meg, hanem az ENSZ Alapokmányát és az összes többi nemzetközi megállapodást is, amelyhez az utóbbi fél évszázadban csatlakozott.
Ez a magatartás nem talál támogatásra a nemzetközi közösségben, és szigorú büntetőintézkedéseket tesz szükségessé – mondta Olaf Scholz a Moszkva döntését ugyancsak elítélő ír kormányfővel, Micheál Martinnal a megbeszélésük előtt tartott tájékoztatóján.
Ukrajnát viszont elismerés illeti, amiért nem ül fel az orosz provokációknak – tette hozzá a német kancellár, kiemelve: a moszkvai vezetés csak ürügyre vár, hogy akár az egész országot elfoglalhassa.
Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió tagországai képesek-e egységesen fellépni Oroszországgal szemben, azt mondta, biztos benne, hogy sikerül egy „robusztus és masszív” – erős és súlyos – szankciós csomagot összeállítani.
Ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette: a kelet-ukrajnai válság elmélyülése nem változtat azon, hogy a szövetségi kormány nem ad ki exportengedélyt válságövezetbe irányuló fegyverszállításra, vagyis Ukrajna továbbra sem kaphat német fegyvereket. Ugyanakkor Németország Ukrajna első számú pénzügyi támogatója, és az is marad – húzta alá Olaf Scholz.
Hozzátette, hogy a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta normandiai országcsoport – amely kidolgozta a 2015-ös minszki megállapodást – változatlanul fontos „platform”, és francia és ukrán partnerével együtt úgy véli, hogy továbbra is használni kell.
A Balti-tenger alatt lefektetett Északi Áramlat-2 közvetlenül – Ukrajna és Lengyelország megkerülésével – köti össze Oroszországot Németországgal, 2021 végén készült el, és évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas.
A Der Spiegel című hírmagazin hétfői értesülése szerint a szövetségi kormány szakértői azzal számolnak, hogy az ország akkor is gond nélkül átvészelné a fűtési szezont, ha teljes egészében leállna az orosz földgáz behozatala.
A kormány legutóbbi adatai szerint a földgáz részaránya 21,6 százalékos a németországi energiafelhasználásban. Mivel az ország kevés saját gázlelőhellyel rendelkezik, fogyasztásának csak tizedét fedezi a hazai termelés, ezért elsősorban importból kell biztosítania gázellátását.
A 90 százalékos importszükséglet meghatározó részét, 38,2 százalékát fedezik orosz forrásból. A második helyen Norvégia áll 34,8 százalékkal, a harmadik Hollandia 22,4 százalékkal, további 4,6 százalék egyéb forrásból származik.
Az orosz földgáz két úton jut el Németországba, a Lengyelország felől érkező, évi 33 milliárd köbméter kapacitású Jamal vezetéken, és az Északi Áramlat első, 2011 óta működő és ugyancsak 55 milliárd köbméter kapacitású vezetékpárján.
(MTI)
